_Montecarlo. Tengerpart. Ragyogó ég, virágok, tenger. Két pad. Az összes
vasfedők nyitva vannak a színpad egész szélességében. Könnyű
kvartett-zene._
János _szomoruan ül egy padon_.
Francia nő _jön balról_. Szomorú ember, ki vagy?
János. Idegen vagyok.
Francia nő. Adj egy aranyat.
János. Nincs. Az utolsó pénzemen utaztam ide, Montecarlóba.
Francia nő. Hát akkor mibe fogsz játszani?
János. Az életembe.
Francia nő _nevetve_. Kinek kell a te életed?
János. Egy nő után jöttem ide. Talán annak kell.