Croupier _türelmetlenül_. Ne tessék zavarni a játékot, tessék csöndben
maradni. _A játékosoknak tovább fizet._ Nyolcvanöt, tizenhat…
János. Dehát kérem, én nem akarok kártyázni! Minek tömik belém ezt az
istentelen sok pénzt! Itt van, egyétek meg! _Az újabb köteget is
visszadobja az asztalra._
Első játékos. Kilenc!
Croupier _Jánoshoz_. Ön megint nyert!
Második játékos. Kitünően játszik!
Első játékos. Merészen játszik!
Croupier _pénzt olvas_. Negyven és negyven… nyolcvanmillió! _János
markába_ _nyomja_. Gyűrű, smaragdgyűrű, nyolcvanmillió, Ilonka. _A
játékosokhoz._ Tessék tenni! _A szín lassan sötétedik._ Mindenki tett?
_Sötét van, az egész látomány eltünik._ Mindenki tett? Nincs tovább.
_Sötét van, csak Jánost látni halványan megvilágítva, amint ott áll, két
kezében két hatalmas köteg bankóval._
_A lendkerék szikrázik és fordul._
János _ezalatt_. Milliók… milliók… Hogy történt ez? Mi történik itt
velem? A fejem forró. A szám kiszárad. A kezem reszket. És ez a csomó
pénz. Milliók…