_Rodostó, 27. apr. 1757._
Az elmúlt holnapban érkezék az új vezér, Rebek pasa, Alepből. Csak jó
legyen. De hogy lehetne jó, mivel görög nemzet. Ugyan a görögök prédálák
fel ebben a holnapban husvét napján Jeruzsálemben a mi kápolnánkot. Azt
tudod, néném, hogy a kápolna azon helyre vagyon építve, ahol Krisztus
koporsója volt. Azt a kápolnát sok császárok, királyok ékesítették fel.
Sok drágaköves eszközök vannak benne. A görögök sokat elvittek azokból.
Minthogy pedig a vezér görög, a görögök elfordították az igazságtól a
pénzzel, és így az isten tudja, mint lesz annak vége. A törökök nagy
csendességben hagyják a mi papjainkat Jeruzsálemben véghez vinni az
isteni szolgálatot, de a görögök mindenkor irígylették az ott lévő szent
kápolnát nékünk. Ugyan a dühösség vivé őket arra, hogy felprédálják. Azt
kérdhetnéd, hogy merték ők azt megpróbálni az ott lévő pasától? Oh ebben
az országban a pénz mindent elcsinál. Azt a várost sok görögök, örmények
lakják: de ezek nagy békeségben vannak a mi papjainkkal. Husvétra pedig
mindenünnen oda gyülekeznek. Desőt még a zsidók is elmennek, hogy csak a
régi templomoknak a helyét megláthassák.
Ha ezek még most is elmennek, hát még a Krisztus idejében micsoda szép
dolog volt annyi rettentő zsidót felmenni (látni) a templomba. Mennyi
véghetetlen számú zsidó vala jelen, mikor szamáron mene bé dicsőségesen
Jeruzsálemben, és mikor megöletek egynehány nap múlva? El lehet ebből
ítélni, hogy az Üdvözítő mennyi rettentő népnek láttára akara meghalni –
akik mind kívánák halálát – hogy rendszerént husvét napján két óráig
délután kétszáz ötvenöt ezer hatszáz bárányt öltenek meg. Azoknak
megételére két millium ötszáz ötven ezer személyt számláltak. Micsoda
rettentő gyülekezet volt a! Micsoda rettentő sok gyilkosok voltak azok,
mivel mindnyájan reája állottak, hogy megöljék királyokot. De ők csak
azt kiálták: Feszítsd fel, nincs királyunk. – Ugyanazért az irtóztató
gyilkosságért szálla is reájok az istennek rettentő ítélete és
bosszúállása erre a népre. El lehet ítélni abból, hogy amidőn Títus
megszállá Jeruzsálemet, amég megvevé, addig a városban tizenegyszáz ezer
embert temetének el. Hogy pedig megvevé és elpusztítá, kilenczvenhét
ezer embert tett rabbá. Való, hogy a büntetés rajtok nagy volt: de a
véteknek nagyságát micsoda nyelv mondhatná ki?