CLXXXIV.

_Rodostó, 26. octob. 1751._

E már rendkívűl való dolog, hogy ma havazzon. – Ezt még sohasem értük.

Még pedig sok szőllő és pamut a mezőn. Talám jovunkra esik; mert három

holnaptól fogva a pestis igen uralkodik. A változást tehet az áerben.

Hihető, hogy a pestisnek nincsen egészen való ereje; mivel sokan

meggyógyúlnak belőle. A törökök tanítások szerént ezeknek nem lehet

meghalni pestisben: akik pedig abban megholtanak, lehetetlen volt azt

nékik elkerülni. Mert az ő tanítások az isten előre való rendeléséről

mód nélkül szoros. Sőt még az istennek tulajdonítják a vétket; mert azt

nem lehetett nékik elkerülni. Azt tartják, hogy kinekkinek a homlokára

van írva, hogy mit rendeltek felőle, és azt el nem kerülheti.

A törökök a persákot eretnekeknek tartják; mert ezek Halyt követik: a

törökök pedig Mahumetet. És nagy gyűlölséggel vannak egymáshoz, úgy

annyira, hogy a császár udvarában mindenféle nemzetből való

rabgyermekeket bévesznek, de persát nem; mert azt mondják, hogy

lehetetlen egy persának megtérni valóságoson. Egyszóval azt tartják,

hogy egy zsidó, egy keresztyén remélheti, hogy még idővel a hívek közé

állhat, de egy persa sohasem. A törökök között a vallás iránt

véghetetlen szakadások vannak, akik mindannyiféleképen magyarázzák az

alkoránt. – Vannak sokan olyanok, akik az istenséget nem hiszik.

A törököt között is vannak egynehányféle szerzetesek, akik

megkülömböztetnek magok között a ruhájokkal. Azok között

legnevezetesebbek, legközönségesebbek a dervisek. Ezeknek Ikoniumba

vagyon a főklastromok, amely klastromba 400-an vannak rendszerént. A

dervisek fogadást tesznek a szegénységről, tisztaságról és

engedelmességről. A superiorjok előtt igen nagy alázatossággal vannak.

Az ő ingek igen vastag vászon; azonfelyűl vastag szürke daróczból való

hosszú dolmány a vállokra terítve egy fejér pokrócz; a lábok szára

mezítelen; a melyek kinyitva; az övök vastag széles bőrből vagyon, elől

kötik meg; a süvegek teveszőr, és olyan formájú, mint a csákósüveg csákó

nélkül. Ezek a bort titkon megiszszák, és akit megcsalhatnak, azt el nem

múlatják. Ezeknek csötörtökön nem szabad enni estig.

Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei (2. kötet) · 第 104 / 176 题