CLXXX.

_Rodostó, 1750. 15. máji._

Ki ne örűlne a májusi szép napoknak? De a bizonyos, hogy itt a május nem

oly kedves, mint másutt; mert leveles fákot csaknem egész télen látunk –

zöldséget szűntelen. Sőt még májusban a szárazságok elkezdődnek, a fű is

hervadni kezd, a fák pedig már aprilis kezdetén virágoznak, ződülnek.

De itt nem a gazdaságról kell beszéllni, hanem a Mahumetről, aki, hogy

magától el ne vadítsa a pogányokat, se zsidónak, se keresztyénnek nem

akará magát mutatni. De, hogy mind a zsidóknak, mind a keresztyéneknek

kedvezhessen, mindenikének holmi részecskéit kivevé a vallásából, és a

magáé közé toldá. És azt tanítá, hogy háromféle írott törvényt adott ki

az Úr az embereknek – mindenikében lehet üdvezűlni; mert mindenike azt

hagyja, hogy higyenek az egy istenben, minden emberek teremtőjében és

bírájában. – Az első törvény Mózses által adatott ki, de minthogy igen

nehéz volt, azért igen kevesen is vihették azt jól végben. A második

törvény a Krisztusé, amely noha teljes legyen is kegyelemmel, de ennek

sokkal nehezebb a megtartása, mivel igen ellenkezik a megromlott

természettel. Azokáért mondá: „Az Úr teljes lévén irgalmassággal,

énáltalam küld nektek egy olyan törvényt, amely könnyű, és a ti

gyengeségetekhez való – úgy, hogy azt követvén egészen mindnyájan,

boldogok lehessetek mind ezen, mind a más világon.“ Ez igen nagy ígéret.

Az alkorán könyve olyan könyv, amelyben a jók között sok gyermekség és

haszontalanság vagyon. De ez a könyv akár micsodás legyen, mindazonáltal

magában foglalja mind a papi, mind a városi törvényt, és elejekbe adja a

törököknek mind azt, amit hinni és követni kell. Ők azt meg nem mernék

nyitani, hanem először a fejekre teszik, amely nálok a tiszteletnek

legnagyobb jele. Azt nagy szorgalmatossággal olvassák a parancsolat

szerént, amely azt hagyja: _Foglalatoskodjatok gyakorta annak a könyvnek

olvasásában, amely néktek küldetett, és könyörögjetek szűntelen; mert az

imádság eltérít a vétektől_. Azt tartják, hogy aki azt elolvassa

annyiszor amennyiszer – már annak bizonyos száma vagyon – hogy a

megnyeri a paradicsomot. Ők azt főkönyvnek nevezik.

A török vallás három ágra szakad. A szerecsenek tartása legbabonásabb –

ezek Bubeker szerént tartják a vallást. A persáké, amely tisztább, ezek

Halit követik. A törökök pedig Omerrel tartanak – ezek a többit

eretnekeknek tartják és kárhoztatják. – Én pedig nem kárhoztatom azt,

aki hosszabb levelet nem akar írni: sőt még azt mondom, emberséges ember

érette.

Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei (2. kötet) · 第 100 / 176 题