CLXXV.

_Rodostó, 19. dec. 1748._

Ez a levelem abból fog állani, hogy mi formában nevelik az ifjúságot a

császár udvarában; mivel a törökök azt tartják, hogy a császárt

olyanoknak kell szolgálni, akik tőlle vették a neveltetést és az

eledelt. – Azok az ifjak pedig többnyire keresztyén apáktól és anyáktól

valók. Ezek a nagy tisztségekre vannak hivatalosok. A törökök ezeket

isoglánoknak nevezik. Ezeknek az ifjaknak pedig igen szépeknek, és szép

termetűeknek kell lenni, minden testi fogyatkozás nélkül; mert a törökök

azt tartják, hogy egy szép testben mocskos és piszkos lélek nem

lakhatik. Minekelőtte bévegyék őket, a császárnak bémutatják, aki

elosztja őket az arra rendeltetett iskolákban. De elsőben a könyvben

felírják neveket, hány esztendősek, hová valók, és azután fizetések jár

– napjára négy vagy öt pénz. Ezek el vannak osztva a nagy, vagy a kis

iskolában. Rendszerént a nagyban megvagyon 400, a kicsidben 200. És igen

nagy vígyázással, és szorosan nevelik őket. – A mesterek a vallásra,

török, persiai, szerecsen nyelvekre tanítja őket. Ezekre pedig a fejér

herélt embereknek a fejek visel gondot. Mind köntös, mind étel dolgában

tisztességesen vannak. Az ágyok sorjában vagyon, és minden ötödik ágy

között egy herélt ember fekszik, hogy valami rendetlenség ne történjék

közöttök. Amidőn a gyermekségből kikelnek, olyan foglalatosságban

gyakoroltatják őket, amelyekhez erő kívántatik, dárdát, láncsát

hajíttatnak vélek, a nyilazásra tanítják. Ezeken kívül kézi munkára is

tanítják, a nyíl-, nyereg-csinálásra, muzsikára; kutyákat, madarakat

neveltetnek vélek. Ezekből az iskolákból feljebb való hivatalokra emelik

őket, úgymint a császár ingeit mosni, gondot viselni a drága italira, a

fizetéseket is megjobbítják, napjára 8 pénzek jár. Ebből a két házból

még feljebb való házban fognak menni, amelyet Cház-odának híják,

amelyben negyven inas lakik, akik szűntelen a császár mellett vannak.

Ezek közül tizenkettő az udvari főtisztségeket viselik, ezek azok: a

Seliktár aga, aki a fegyverhordozója; A Rikiabdár aga, aki a kengyelét

tartja; Az Ibriktár aga, aki a vizét hordja; A Tulbendár aga, aki a

császár csalmáját ékesíti; Kemhusár aga, aki a köntöseire visel gondot,

és fejér ruhákra; A Chernegir basi a feje azoknak, kik a császár ételét

megkóstolják; Zagárgi basi, aki a kutyákhoz láttat; Dirnakgi basi, aki a

császár körmeit metélli; Barber basi, az első borbély; Muhascsegi basi,

aki a költségre vigyáz; A Teskeregi basi, secretárius. Ma többet nem.

Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei (2. kötet) · 第 95 / 176 题