_Rodostó, 2. jan. 1737._
Adja isten, hogy az ő áldásával és vígasztalásával kezdhessük és
végezhessük ezen esztendőt. A fejdelem egynehány napot múlatván
Konstancinápolyban, a bújdosó felekezeti közé az elmúlt holnapnak 17-dik
napján ide visszátért. Ennek a hirtelen való visszátérésnek pedig oka
az, hogy mihent a porta megtudta, hogy Konstancinápolyban érkezett,
mindjárt megizente, hogy ide visszátérjen. – Nem is kelletett volna oda
menni: de Bonneval volt az oka. Mert minthogy a portának a császárral
való békesége még tart: desőt még minthogy a császár, a porta és a
muszka között való közbenjáró, a porta nem akart okot adni a császárnak
a panaszra, hogy miért hozatta maga mellé a fejdelmet; mert itt igen
tartanak attól, hogy a császárt valamiben megboszontsák – mert nem
akarnak két ellenséget csinálni – az egy is elég most nekik. Ezen okból
küldék oly hamar visszá a fejdelmet, aki is mint fogja magát hozzánk
alkalmaztatni, nem tudhatom: de amint észre kezdem venni, igen messze
esett almafájától. Légyen isten akaratja – másszor többet.