»Én-ë?«
»Të ám!«
»No! maj mëllássuk!« monta a kis embër.
Avval legyött a fárú, Estét csak hanyattlökte, a bográcsot lëvëtte a
tűzrű, oszt fordította ëgënyest az Este hasára. Onnat ëtte fël mind a
vocsorát.
Fájt a hasa Estének. Honnë! hogy összeégette az a forró étel! De a
testvérjeinek nem szót vóna sëmmit!
Másnap ő mënt el a lyukat keresnyi Hajnallal, Éfé maratt otthon főznyi.
De ő is új járt, mint a báttya: Este, a kis embër a hasárú ëtte mëg a
vocsorát.
Hazagyövet Hajnal mán haragudott nagyonn, hogy së tënnap, së máma nincs
étel, ő má majd elesik, olyan éhënn van! mé nincs étel? De Éfé së szót
sëmmit, csak nyögött mint pokolba a juh. Őt nem az éhas bántotta, ha az,
hogy a kis embër leforrózta.
Kíváncsi vót mán Hajnal, hogy mi lelte ezëkët? mé nem főztek ezek?
harmannapra ő rá kerűt a sor, ő maratt otthonn.
Estefele javába főzi a vocsorát, kavargattya a bográcsot, lëszól hozzá a
fárú a kis embër:
»Eszek én abbú!«
»Ëszël të a fenébű!« mongya neki Hajnal.
»Én-ë?«
»Hát bi’ të!«
»No! maj mëllássuk!«
Avval lëszát a kis embër a fárú, mënnyi akart ëgenyesenn Hajnalnak. De
Hajnal së vót nádbú, hogy ára lëhetëtt vóna hajlítanyi, a mére akarták!
Mëffogta a kis embërt, oszt a szakállánál fogva beékelte ëgy fába.
Avval visszamënt a bográcsho, kavargatta az ételt, hogy mën në
kozmásoggyék.
Nemsoká gyött Este is mëg Éfé is.
Csak nagyot néztek, mikor látták, hogy Hajnalnak sëmmi baja, fő az étel.
Hajnal së szót nekik sëmmit aggyig, még nem ëttek.
Akkor mongya nekik: »gyertëk csak, mutatok valamit!« Azok sosë tutták,
hogy mit mutat en nekik, mikor mëppillantyák a nagyszakállú kis embërt,
a hogy szakállánál fogva be van ékelve ëgy fába.
Rimánkodásra fogta a dógot a kis embër, hogy »ereszszék má el, ha Istent
ösmernek! në kínozzák tovább!«
Hajnal aszonta neki, hogy fëleresztyi, ha azt a lyukat mëgmutattya, a
mëlyikënn a főd alá lë lëhet jutnyi. A kis embër mëgígírte.
Akkor Hajnal csak a két markával tolta szét a fahasidékot, hogy a kis
embër szakálla kigyöhetëtt belűlle.
Mëntek osztann minnyájan, a kis embër vezette őköt a lyuk fele.
Mikor odaértek, a kis embër eltűnt.
Azon tanakottak most má, hogy hogy mënnyënek ők most lë? Hajnal
elválalta, hogy maj lëmëgy ő. Csavartak gúzst, hosszút, azonn
eresztëtték lë Hajnalt. De ő még elébb, hogy lëmënt vóna, mëmmonta, hogy
hét esztendeig várják, ha hét esztendő múva së gyönne, hagygyák ott. Ha
mëg szóll, akkor ereszszék lë a gúzskötelet, ő a három lyánt kűgyi fël
elëbb, azután a legvéginn gyön majd ő.