XII.

Wekerlének, az öreg ezermesternek, fölényes ügyessége nem volt már elég

ahhoz, hogy lefogja a rombolás démonait. Amióta ingadozni kezdett a

győzhetetlennek hitt német erő, Budapesten egy véresszájú sajtó azon

fáradozott, hogy felborítsa a helyzetet. A vad agitáció, amely Károlyi

Mihály nevét írta zászlóira, félelmetesen megerősödött, mikor a

breszt-litovszki békekötés után a hadifoglyok kezdtek hazaözönleni a

bolsevista Oroszországból.

Tisza, az államférfi, még két ízben lépett a nyilvánosság elé.

Szeptember végén a király Szerajevóba küldte, hogy érintkezésbe lépjen a

délszláv vezérpolitikusokkal és megmentse azt, ami a monarchia számára

még megmenthető. Küldetése balsikerrel végződött. A szláv notabilitások

kevély és gúnyos hangon beszéltek, Tisza búcsúszavaiban pedig nyilt

fenyegetés volt.

Azzal vádolták a korona követét, hogy brüszk föllépésével megrontotta a

helyzetet. Szerajevóban azonban akkor már nem volt a monarchia számára

semmi rontani való, a délszlávok vágyai és reményei már egy új

bolygórendszer központi napja körül keringtek. Tisza haragját fokozta a

tapasztalás, hogy a régi monarchiát odalenn már quantité négligeable-nak

tekintik.

Utolsó politikai tette volt, midőn október 18-ikán magára vállalta a

szörnyű nehéz kötelességet, hogy fölvilágosítsa a nemzetet a reménytelen

hadihelyzetről. Amit már mindenki sejtett, amit azonban senki sem akart

elhinni és amit egyik felelős államférfi sem mert kimondani, azt ő

száraz szavakban jelentette a Háznak: «Ezt a háborút elveszítettük!» Úgy

beszélt a képviselőházban, mint férfi a férfiakhoz. Igaz azonban, hogy

ezzel csak megerősítette azt a hitet, hogy a szerencsétlen háborúért

elsősorban ő a felelős.

A szomorúan emlékezetes ülésen azzal a kéréssel fordult Károlyihoz, hogy

egyesítsék erejüket az ország megmentésére. Károlyi kurtán elutasította

a feléje nyujtott kezet és kijelentette, hogy maga fog cselekedni. Hogy

mit értett cselekvés alatt, az kitudódott október 25-ikén, amikor

nemzeti tanácsot alakított azzal a bevallott céllal, hogy forradalommal

kényszerítse ki magának a hatalom birtokát.

Tanulmányok I. · 第 26 / 51 题