A fiatal ur _(bosszusan)_: Mi az ördög van Lujzikával? Hát mit árt az
Lujzikának?
Az asszony _(keseregve)_: Mit csinál most Lujzika? Mit csinál? Mi lesz
vele? Mi lesz vele? Mi lesz vele?
A fiatal ur _(remegve a dühtől)_: Kérem, hagyja már abba az óbégatását
és feleljen nekem: mi okon siratja maga Lujzikát, azért, mert én
megházasodom?
Az asszony _(zokog)_.
A fiatal ur _(majd megfullad a dühtől)_: Hát házasságot igérten én
Lujzikának? Feleljen.
Az asszony: Nem.
A fiatal ur: Elcsábitottam?
Az asszony: Nem.
A fiatal ur: Mondtam neki egyetlenegyszer, hogy szeretem?
Az asszony: Nem.
A fiatal ur: Mondtam neki valaha egyetlenegy szót, amiből azt
következtethette, hogy szeretem, vagy hogy éppen el akarom venni?
Az asszony: Igen.
A fiatal ur _(nagyon meglepetve)_: Igeeeen? Ugyan mit?