(3) Élet a nagy csatorna környékén
Tíz esztendő alatt, amíg a világ legnagyobb csatornájának--a
közép-amerikai Panama-csatornának--befejező munkái tartottak,
valóságos kis ország alakult a hatalmas építkezés körül. Nem is
falvak, hanem egész városok épültek, amelyeknek házaiban a munkások
tízezreinek családjait helyezték el. Az ideiglenes városok a
csatornai közlekedés megnyiltával javarészt eltűnnek ugyan a föld
színéről, de sok épület megmarad, hogy a csatornán áthaladó
tengeri gőzösöknek szolgálatára lehessen. Igy például nagyszerüek a
csatorna kőszénraktárai, melyekben a készlet felerésze víz alatt
fekszik. A csatorna mindkét torkolatánál együttvéve 3 millió
métermázsa kőszén áll a hajók rendelkezésére. Ezenkívül 280 ezer
hektoliter fűtőolaj lesz készletben. Dokkok és javítóműhelyek is
épültek, hogy minden szükséges dolgot helyben találjon a hajózás.
[Illustration: A zsilipvédő eszközök
A zsilipeket kifeszített lánc és külön gát védi a rendes útjukból
kitérő hajók ellen. Jobbról a világítótornyot látni.]
Az építkezéseket 1904-ben 6200 ember kezdte és 1910-ben már 50 ezer
ember folytatta. Most is még 44 ezer embert foglalkoztatnak, köztük
12 ezer európai, a javarésze pedig a közeli Jamaika szigetéről való
néger.
Az építésvezetőség 22 árúháza a munkásokat minden szükségessel
ellátja. Kristobalból, a főraktárból, minden reggel 4 órakor
élelmiszerszállító vonat indul 21 kocsival (ezek közül 10
hűtőkocsi) az árúházak és vendéglők szükségleteinek ellátására. A
közönséges munkást 120 fillér díjért egész napi élelemmel ellátja a
népkonyha. A jobb munkás napi 180 fillérért kapja élelmezését a
közétkezőkben.
Kaszinók, olvasótermek, sétahelyek, játszóterek állanak
rendelkezésre minden munkástelepen. Iskola és kórház van mindenütt.
A kórházakra főképen azért volt szükség, hogy a malária
veszedelméből a súlyosabb betegeket is kigyógyíthassák.
[Illustration: Védekezés a malária ellen