– Te óvtad éltemet… én istenem benned vetem… minden… reményemet… Már
Olga alszik, no csak magadban Margit…
De Berci azt nem veszi meg neki. Berci soha sem tett meg semmi
áldozatot. Sose kereste a felesége kedvét… Szégyelli, hogy ilyen formája
van a feleségének, mintha ő valami gróf volna… és nem ő volna az oka,
hogy annyi gyerek…
– Adjon isten jó éjszakát… és a szegény katonáknak… Amen.
Ah, csak még egyszer lehetne kezdeni az életet… Akkor majd utána nézne,
hogy üveges hintója legyen, ne kilenc gyerek… Minek élnek ezek is,
szegénykék…