_Csöngetés_.
Bánáti _rémülten_. Csöngetnek.
Somogyi. Az ügyelő csönget, Bánáti úr.
_Balról belép a fodrász. Ősz szakállt és hosszúhajú parókát hoz._
Fodrász. Csókolom a lábát, Bánáti úr. _Lassan ballag jobbfelé._ Itt
vannak a szőrök, Bánáti úr.
Burgundi. Hallja Sommer, jó, hogy látom. Ha még egyszer olyan szaga lesz
a szakállnak, mint tegnap, kilököm a szakállával együtt.
Bánáti. Ezt már én is mondtam neki. És ma Leart játszani, ebben az
állapotban… és még hozzá enyvszagú szakállal… Mutassa. _Megszagolja a
szakállat._ Hát evvel mit csinált megint?
Fodrász. Egy kis kölnivíz van rajta, Bánáti úr.
Bánáti. Megőrült? Hisz ez rémes.
Fodrász. Királyok illatos szakállt viselnek. Ezt minden gyerek tudja.
Gyerünk Bánáti úr, nem érek rá. _Mozdul jobbra._
Burgundi. Na és mit akarsz tőlem?
Bánáti. Kérlek, légy velem, maradj velem… ezek okvetlenül betörnek ide.
Somogyi. Az ajtót már bezárattam.
Burgundi. Szólni kell a portásnak.
Bánáti. Nem lehet tudni… ez betör ide a portáson keresztül… ez berohan
ide a színpadra, mikor játszom…
Burgundi. De hát ki ez a vadállat?
Bánáti. Én nem ismerem… soh’se láttam életemben… A nővel az állatkertben
ismerkedtem meg… futó dolog… Az urát most láttam először, egy
pillanatra, mialatt a konyhaablakon ugrottam kifelé. De ahogy ordított,
ahogy utánam rohant, ahogy futott még a fiakkerem után is… Ha ez ide
betör… És ketten vannak. Valami barátja is van vele.
Fodrász _hidegen_. Gyerünk a szőrökkel, Bánáti úr.
Bánáti. Jó, jó. Kérlek, ne hagyj el, maradj mellettem. Somogyi menjen,
nézzen be az öltözőmbe, nincsenek-e már ott? _Somogyi kiszalad jobbra._
Borzalmas! Mit csinálok, ha itt valami skandalumot rendeznek?
Burgundi. Kidobjuk őket.
Bánáti. Azzal rajtam nincs segítve. Itt súlyos dologról van szó. Nem is
szólva arról, ha mi kirúgjuk őt és mialatt mi őt rúgjuk, azalatt ő már
lő. Vagy ők már lőnek.
Burgundi. Hát hányan vannak?
Bánáti. Mikor elindultak, még csak ketten voltak. De mit lehet tudni,
hányan csatlakoztak azóta a menethez?
Burgundi. Erős ember?
Bánáti. Ahogy futólag láttam, vékony kis ember. De nagyon dühös.
Cvikkere van.
Burgundi. Első dolog a cvikkert leütni, hogy ne lásson célozni.
Bánáti _rémülten_. Hát olyan biztosra veszed, hogy lőni fog?
Burgundi. Ha olyan dühös.
Fodrász. Gyerünk a szőrzettel, Bánáti úr, nincs időm.
Bánáti _kiordít_. Somogyi!
Somogyi _belép jobbról_. Tessék bátran jönni, tiszta a levegő! A
portásnak is szóltam. Ide nem jöhet be senki.
_Kimennek jobbra: elől Somogyi, utána Bánáti, a burgundi fejedelem, a
fodrász. Szünet._
_A tűzoltó sétál a színpadon._
Tűzoltó _rövid séta után előrelép_.
Csodás világ! E trón, királyi pompa,
Mit híven őrzök tűz, láng vészitől,
Egykedvűn róva őr-sétámnak útját!
S e balga színjátszó, ki vészt sikoltva
Őrjült rohamban, futva, üldve jő!
Csodás világ! Csodás és undorító!
Itt élek e sok színes rongy között
Kétszer tíz éve. Nézem őket bölcsen,
Nézem, hogy járnak, sírnak és kacagnak,
Hogy zengve-zengnek, állnak, dőlnek, rogynak,
Mint szellemülnek át a taps viharján!
Itt nézdegélem őket napról-napra,
Erényes férfi, egyszerű, komoly,
Mint tűzoltónak lenni illik éppen,
S lenézem őket, szívből, esküszöm,
Ezt is, a mást is, húsz év óta már,
Ál-érzelmük, sótlan kis könnyeik,
Hazug haragjuk, álnok édességük,
Lenézem őket, mélyen, emberül,
De hallgatok, közöttük némán járva
Fel és alá, alá s fel, évről-évre.
Szivemben undor gőze s ajkamon
Megvető, bölcs és gúnyoló mosoly.
De hagyjuk ezt most. Lárma kél amarra,
Dühödten jő az üldöző vadász,
A botrány megvan, szívem úgy örül.
Ne szólj szám. Lássuk, hogy s minként leszen.
_Hátrahúzódik_.
_Balról berohan a színpadra Doktor Ernő és Doktor Kiss. Mögöttük a
portás, aki sietve elébük kerül és feltartóztatja őket._
Portás. Kérem, ha nem távoznak, rendőrért megyek.
Ernő. Menjen rendőrért. Menjen a főkapitányért.
Kiss. De kérlek, az istenért, elveszted a józanságodat.
Ernő. Azt már rég elvesztettem. _Nekimegy a portásnak._ Menjen innen,
menjen az utamból, vagy hívják elő azt a gazembert.
Portás. Ön itt nem fogja gazemberezni a művészeket, ön itt egy állami
színház színpadán van. Takarodjék innen.
Ernő. Nem megyek, amíg nem végeztem azzal a gazemberrel. A műintézet
tradicióit felfüggesztem. Ez itt most semmi más, mint a tett színhelye.
Kiss. Géza kérlek gyere. Majd megtanácskozzuk a dolgot az utcán.
Ernő. Hagyj békén. _Portáshoz_. Menjen az utamból, mert leütöm.
Portás _átöleli Ernőt_. Kérem segítsen, csővezető úr.
Tűzoltó. Nem vagyok csővezető.
Portás _dulakodva_. Hát bánom is én… főparancsnok úr… jőjjön már… ez egy
őrült.
Tűzoltó. Nem vagyok főparancsnok. Tanulják meg tisztességgel titulálni
az embert.