és «Lampel R.-féle könyvkereskedés (Wodianer F., később és Fiai)» cég
alatt vezette tovább. Wodianer Fülöp, mint könyvkiadó – úgy mint elődje
– különösen a tanügyi irodalom terén tünt ki. 1876-ban a
könyvkiadóvállalat és könyvkereskedés önálló vezetését legidősebb fiára,
Wodianer Arthurra bizta, míg ő és két másik fia a nyomdát és az
ujságkiadóhivatalt vezették. Wodianer Fülöp volt az, ki nálunk az első
függetlenségi politikai napilapot adta ki. A lap «Magyarország» címen
jelent meg, de erős hangja miatt csakhamar betiltották. Későbben azután
megindította a «Budapest» című politikai napilapot. Wodianer Arthur
pedig fejlesztette a könyvkiadó-vállalatot. Az ő idejében indult meg
Radó Antal szerkesztésében a «Magyar Könyvtár», a «Remekirók Képes
Könyvtára», «Művészeti Könyvtár», az ifjúság számára «Benedek Elek Kis
Könyvtára».
Bucsánszky Alajos üzlete 1876-ban Rózsa Kálmán tulajdonába ment át és
«Rózsa Kálmán és neje» cég alatt folytatta. Kezdettől fogva a népies
iratok és naptárak kiadásával foglalkozott és különösen naptárai révén e
cég ma már szinte fogalom a magyar néposztály körében. 1913 óta a
«Szent-István-Társulat» tulajdona.
1885-ben Singer Sándor és Wolfner József megalapította a «Singer és
Wolfner» céget, mely ma tekintélyes könyvkiadócég hírében áll. Mint
könyvkiadók különösen a szépirodalom és az ifjúsági irodalom terén
fejtettek ki nagyszabású tevékenységet. Szépirodalmi vállalkozásaik
sorát az «Egyetemes Regénytár»-ral kezdték meg. Piroskötésű, ízléses,
olcsó köteteivel csakhamar megnyerte a magyar olvasóközönséget.
Szépirodalmi kiadványaik elsőrangú írók művei: Beniczkyné Bajza Lenke,
Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Krúdy Gyula, Szomaházy
István. Utazási irodalmunkat pedig Gáspár Ferenc «A föld körül» című hat
kötetes művével gazdagították.
Nagyobb vállalatok még Budapesten: Pallas irodalmi és nyomdai
részvénytársaság (1884 óta). Legnevezetesebb kiadványa a «Pallas Nagy
Lexikona». Hornyánszky Viktor (1872 óta), a Magyar Földrajzi Intézet
Részv.-Társ. (1890 óta), Kókai Lajos (1873 óta), ifj. Nagel Ottó (1877
óta), Grill Károly könyvkiadóvállalata (1905 óta) és az Univerzitás
(1912 óta).
Vidéken számottevő könyvkiadó volt ebben a korszakban Stampfel Károly
Pozsonyban. 1871-ben megvette a Wigand Károly-féle könyvkereskedést és
mindjárt mint könyvkiadó kezdte meg működését. Egymásután adta ki
nagyobb vállalatait: «Magyar Helikon», «Magyar Nők Életrajzai»,
«Kortársaink», «Magyar Sion Őrei», «Magyar Ifjúság Könyvesháza»,
«Hazafias Könyvtár», «Nemzetünk Nagy Költői», «Tudományos Zsebkönyvtár».
Azonkivül számos tankönyvet is adott ki.
Ha figyelemmel végigkisérjük az egyes cégek müködését, tisztán áll
előttünk a magyar könyvkereskedelem kifejlődése. Minél több
könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat alapíttatott, annál inkább
szaporult az irodalom s ezzel természetesen az olvasóközönség is. Ma
Budapesten körülbelül 100, vidéken pedig 400 könyvkereskedő van, tehát
van irodalom és van olvasóközönség.
A magyar könyvkereskedelem utolsó évtizedének legnevezetesebb eseményét
azonban nem hagyhatjuk megemlítés nélkül. Ez a Budapesten 1913-ban
megtartott nemzetközi könyvkiadói kongresszus, melyen sok olyan dolgot
vitattak meg, melyek a könyvkereskedelem jövőbeli fejlődését fogják
irányítani.
TARTALOM.
Előszó 3
ELSŐ FEJEZET.
A magyar könyvnyomtatás rövid története.
Nyomtatási kisérletek a Gutenberg előtti időkben 5
A könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése a XV. században 7
A könyvnyomtatás meghonosítása Magyarországon. Hessz András, az első
magyar könyvnyomjató. Magyar könyvnyomtatók külföldön (1472–1534) 13
A magyar könyvnyomtatás Honter Jánostól a szatmári békéig (1534–1711) 15
A magyar könyvnyomtatás 1712-től a kiegyezésig (1712–1867) 35
A magyar könyvnyomtatás 1868-tól napjainkig 52
MÁSODIK FEJEZET.
A magyar könyvkereskedelem rövid története.
Irodalmi viszonyok és kéziratkereskedelem az ókorban és a középkorban 55
A könyvkereskedelem alapvetése és állapota a XV. és XVI. században 59
A magyar könyvkereskedelem kezdete. Az első könyvkereskedők Budán,
Felsőmagyarországon és Erdélyben (1485–1525) 61
A magyar könyvkereskedelem a mohácsi vésztől a szatmári békéig
(1526–1711) 63
A magyar könyvkereskedelem 1712-től 1867-ig 72
A magyar könyvkereskedelem 1868-tól napjainkig 116
[Transcriber's Note:
Javítások. Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. A nyomdai
hibákat javítottuk. Ezek listája:
7 három csoporba oszthatók három csoportba oszthatók
7 melyek felevenítették melyek felelevenítették
9 korrábbi időből korábbi időből
9 85 forínt tartozását 85 forint tartozását
12 Velencében 1369-ben Velencében 1469-ben
16 elhanyagolta Jellemző elhanyagolta. Jellemző
17 működött Erdősi működött. Erdősi
25 Első könynyomtatója Első könyvnyomtatója
29 Cseprey (1643) Csepreg (1643)
29 Lorétor (1670) Lorétom (1670)
35 harmadik korszaká harmadik korszakát
38 utódaí békében utódai békében
43 Kitzenberger Ferenc Antal Eitzenberger Ferenc Antal
47 Nemzetí Gazda Nemzeti Gazda
66 illustrim virorum illustrium virorum
68 asz Ungern aus Ungern
69 Melanchtohon Fülöpnek Melanchthon Fülöpnek
73 Ambri Ferenc Ignác Ambró Ferenc Ignác
74 Extaut apud Extant apud
84 Hazámnak Szebenben Hazámnak. Szebenben
95 1798-ben elsőnek 1798-ban elsőnek
100 működött Könyvkiadói működött. Könyvkiadói
103 történeti régényét történeti regényét
107 kassai könykereskedő kassai könyvkereskedő
110 Emick Gusztáv hírnevét Emich Gusztáv hírnevét
111 tisztele-példányt kapnak tiszteletpéldányt kapnak
112 Bucsányszky Alajos Bucsánszky Alajos
112 tanügyet is elnémetesíttették tanügyet is elnémetesítették
113 alapított könyvvkereskedést alapított könyvkereskedést
118 a Nemzeti Szinház Könyvtára» a «Nemzeti Szinház Könyvtára»
121 irodalam alapos ismerője irodalom alapos ismerője]
End of Project Gutenberg's A könyv története (1. rész), by Károly Steinhofer