Berzsenyi. – Az nem baj, ha nem járatos a mi köreinkbe. Nekem elég az,
hogy keresztény.
Elza. – Hallgass rám, papa! Hisz Berzsenyi Dániel már régen meghalt!
Berzsenyi. – Az is meghalt?
Elza. – Már a szobra is rég meg van. Nem láttad? Soha se voltál a
Múzeum-kertben?
Berzsenyi. – Hja, kedves leányom, ha én azzal töltöttem volna az időmet,
hogy egész nap a Múzeum-kertben csatangoljak, akkor ti most sehol se
volnátok!…
Elza. – Vagy gesztenyét sütnénk valahol az utczasarkon, ugy-e? Mig így…
ha csak egy ragyogó programm kell hozzá, akkor már előre gratulálhatsz.
Berzsenyi (nevet.) – Ugy-e, kis baronesz, neked is tetszik a dolog?
(Sugva.) Hálából a »vörösmarti« előnevet vesszük fel!