– A Nádor-utczában. Blanka saját külön szalonja. Blanka és Elza. Blanka
idegesen jár le s fel; Elza, szemben az állótükörrel, egy
chaise-longue-on dülöngél s Marcel Prévost _Erős szűzek_ czimű regényét
olvassa. –
Elza (a tükörbe néz:) – Te, Blanka! Tudod-e, mi jutott eszembe?
Blanka (érdeklődve megáll:) – No mi az? Mondd hamar; ne tégy még
idegesebbé!
Elza (álmodozva:) – Az jutott eszembe, hogy ha én anyai örömökhöz jutok,
tulajdonképpen nagyon csunya asszony leszek.
Blanka (dühösen:) – Ugyan, kérlek, hagyj békén! Azt hiszed, jó kedvem
van?! Ha minden áron froczlirozni akarsz, legalább válaszd meg az
időpontot. Akkor aztán beszélhetsz tőlem akármi szamárságot. (Szünet.
Blanka folytatja a sétáját; Elza mind a két könyökét a chaise-longue-ra
támasztva, megint neki esik a Prévost-regénynek.)
Elza. – Hja, hja!
Blanka. – Gyönyörü poziturát választottál, az igaz. (Századszor néz ki
az ablakon.) Ah, végre!
Elza (felugrik:) – Jön?