Blanka. – Megint ízetlenkedel.
Elza. – Kérlek, engem nevezhetsz annak, a minek akarsz. Kazárnak,
asszirnak, lengyelnek, spanyolnak. De ne felejtsd el, hogy a te őseid se
lovon jöttek ebbe az országba.
Blanka. – Ne kiabálj, még meghallják a cselédek.
Elza. – Úgy látszik, már grófnénak érzed magadat. (Kivülről csöngetés
hallatszik.)