SZERETLEK

De hallom, hogy távol és távol egy holdtalan tenger kérdez: hát engem

nem szeretsz? Millió millió millió leány kérdez egyenként: mért nem

engem szeretsz? Én megcsalom őket, mert csak Te előtted hajtom meg a

lángot, aki szívemből felcsapott. Én megcsallak Téged, mikor azt merem

kimondani, hogy szeretlek, mert én őket is szeretem, a többit is, mindet

de mindet, igen! Én rosszul érzem magam, én lesütöm a fejem, én nem

merek a szemedbe nézni, én nem merek a többieknek sem a szemökbe nézni.

Az én szívemben egy másik szív is van, úgy fáj mind a kettő! Én ilyen

szerencsétlen vagyok, látod. Én bűnnek érzem, hogyha azt mondom, hogy:

szeretlek. Az ég le akar szakadni rám, a föld el akar nyelni. Mit

mondtam? Hiszen én nem tudok felelni az én szavamért. Ki vagy Te? Én

eltűnök majd innét, én nem tudlak megszöktetni Téged betegség és

szerencsétlenség és pusztulás elől. Én nem tudok Érted semmit tenni. Én

nem tudok semmit adni Neked. Én nem tudom igazolni magam Előtted. Én nem

ismerlek Téged. Én nem vagyok idevaló.

Én ködből beszélek, én forró vagyok, mint a most sült krumpli, gőzölgök

még, gőzömtől nem látok tisztán. Én minden leány helyett egyetlenegynek

mondom azt a szót, hogy: szeretlek, Te vagy előttem. De szabad nekem

egyetlenegyet választani s a többit a halálra bízni? Hátha van még egy

másik is a tengerben, a vetésben, a kerítés mellett a gyom közt, a

szemétdombon a paréj közt, még egy példány, aki énrám várt, aki az én

hangomért nyitotta ki a fülét és az én csókomért húnyta le ajkait?

Nem tudom, mit mondtam, mikor azt mondtam, hogy: szeretlek. Úgy-e nem is

hallottad? mondd, hogy nem hallottad! felejstd el! bocsáss meg! Én nem

tudom mennyi a különbség a szerelem közt, meg a szeretet közt, nem

tudom, nem mértem még meg, nincs olyan lázmérőm, nincs olyan ürmértékem,

se hosszmértékem, se távcsövem nincs olyan, akivel azt a különbséget

beláthatnám és kiszámíthatnám és megmérhetném. Nem tudom mennyi az a

szerelem és mennyi az a szeretet, nem tudom, mivel tartozik a szívem

egyiknek is, másiknak is, még nem tudtam megtudni. Senki nem tanít

engem, senki nem vizsgáztat, senki nem old fel. Nem tudom, honnan kezdve

szerelem. Nem tudom, honnan kezdve szeretet. Nem tudom hányadán vagyok.

Úgy félek élni s meghalni. Nem tudom, mi jogon vonom el egy púpos

lánytól a vágy pillantását, amelyet az élet a szemembe tűzött, hogy azt

a nőnek nyujtsam?

Bűneim · 第 95 / 111 题