Bűn volt születnem. Egy ismeretlen idegen szegény asszonynak milyen
fájdalmat okoztam: anyámnak. Nem is tudom felfogni, mekkora fájdalommal
szült az az asszony, csak annyit érez a szívem abból mint a szeizmográf
az ausztráliai földrengésből. Anyám arcát használtabbá tettem, mellét
megrongáltam, hasának és egész évai szépségének kárára voltam. Igazán
nem emlékszem, hogy így óhajtottam volna a világra jönni, ahogy jöttem.
Nem, nem magam választottam az életbe való behatolásnak ezt az
útját-módját, nem az én ízlésem volt, hogy így történjék a földre
hivatásom. Mindegy, mégis így történt és első kegyetlenségeimet,
amelyeket egy gyönge asszonnyal szemben tettem, az éther se mossa le
rólam.