_Ezek a naplószerű feljegyzések: – anekdoták, vitatkozások,
felháborodások, ujsághírekhez és olvasmányokhoz irott széljegyzetek –
kereszteződés gyermekei. A napló és az ujságcikk házassága ez a műfaj,
amit különleges magyar viszonyaink teremtettek meg. A papirosra naplónak
iródtak, de az iró tudta, hogy még meg se szárad a tintájuk, már nedves
lesz rajtuk a nyomdafesték._
_Ismerősökről szólnak: az én ismerőseimről és a mindenki ismerőseiről,
nagynevűekről, névtelenekről – kortársakról. Ha egy elszánt kutató száz
év mulva egy könyvtár zugában megtalálja ezt a könyvecskét, tekintse
bátran_ _naplónak. Akkorra már lehervad róla minden, ami nem napló._
_Ennek a késői olvasónak üzenem: a kor, amelyben ez apróságok iródtak,
nyugtalan és fülledt, de még boldog kor volt, a háborút megelőző néhány
év kora. Az utolsó fejezet Ferenc Ferdinánd haláláról szól. Ez mentse az
előzőek gondtalan hangját, ez jelölje meg pontosan a könyvecske korát és
talán azt a napot is, amelylyel a mi életünk boldogsága tulajdonképpen
végleg lezáródott._