Augusztusban, de májusi délelőtt.
Itt van Birulov!
Egyszerre érkezett meg a napfénynyel; s nem tudom, melyiknek örültem meg
jobban a kettő közül.
A hogy megláttam kefe-haját és macska-bajuszát, a hogy a távolból felém
villant gonoszságtól ragyogó szeme, felugrottam a székemről, és elébe
szaladtam.
– Hurrah, Birulov! Brávó Birulov! Éljen a régi gárda!
Megráztam a kezét és majd a nyakába borultam.
– Kedvem volna önt megcsókolni! – kiáltottam fel örömömben.
– Tegye meg, grófnő, az isten áldja meg. Higyje el, megérdemlem, olyan
nagy utat tettem meg önért.
– Csak nem értem jött, örök udvarló?!
– Azért jöttem, hogy megkérjem a kezét.
– Ön is, fiam Brutus! – botránkoztam.
– A házasság nálunk családi betegség – mentegetőzött.
– De hát, hogy jutott eszébe ez a képtelenség? És minek köszönhetem,
hogy rám gondolt?
– Meguntam a sok csavargást s arra gondoltam: milyen jó volna
letelepedni a kandalló mellé, a hol egy gyönyörü karosszék, nem,
valóságos trón várja önt, vagy négy esztendő óta. Reménykedni kezdtem,
hogy talán már ön is megelégelte a nomád életet, és – itt vagyok.
Gondolja meg a dolgot, Masa grófnő. Egy, kettő, három, adjon kezet, s
nevessük át együtt az életet.
– Nem, szegény Birulov, az ötlet nem jó. Az egész tervben csak egy okos
pont van: a nevetés.
– Kedvem volna erről is lemondani, ha már a többiről le kell mondanom.
De nem tette. Még mindig a régi kedves kölyök. Két útitáskát hozott tele
mulatságos esettel.
Az első nap nem is engedtem át a társaságnak. Átvigyorogtuk az egész
délutánt.
Másnap már a márkiné elkaparintotta előlem, s csak a lawn tennisnél
találkoztam vele.
Ez a márkiné valóságos polip. Száz karja van, és ha csak teheti, hasznát
veszi mindegyiknek. Birulov megjelenése felvillanyozta az egész
társaságot. Még a hamburgi lányok is kedvesebbeknek látszanak, mióta ő
itt van.
Különben semmi ujság. Azaz bocsánat: Birulov bemutatta a lordot és
Fervacques-ot. Fervacques elég kedves.
A lord szemtelen és nyugtalanitó.
A négy »elválaszthatatlan« közül, mint itt nevezik őket, most csak ez a
kettő van Trouvilleban. A gardenia-herczeg meg a negyedik elmentek
Honfleurbe.
Csókok; egyelőre ezer millió.
_Masa_.