Most már a boltokat is nyitogatják. És az apró kis utcákból embertömegek
lüktetnek át a nagyobb utcákba. A kálvinista templom vasrácsos kerítése
előtt megjelenik két feketeruhás férfiú. Nyilván lelkészek és a reggeli
lapok ujdonságairól beszélnek. Mindegy. Az idő már felvilágosodott. A
kékből átszürkült, megbarnult az atmoszféra. A szökőkút öreg istennői
deszkapaplanaikkal és a kicsiny Neptun-szobor bizonyos őrködő hatalmakat
kezdenek reprezentálni, akik minden befolyásukat elvesztették és csak a
parádé és megszokottság miatt maradtak a helyükön.