9… Vajha szárnyam volna, hogy elrepülhetnék. Vajha volna hely, hol
megszállhatnék. De hova szálljak, ha csak a fellegeken nem akarok
pihenni s még oda is utánam száll az ellenség repülő dühe.
10. Az én lelkem öldöklő gép kerekei alá zuhant s emberek ülnek a gépen
s a foguk dum-dum löveg és a nyelvük ekrazit-bomba. Az én lelkem kiverve
szálldos, kóvályogni sem mer, csak távolról hallgatja már, hallón
hallgatja a megbomlott föld távoli vészeit. Az én lelkem moccani sem
mer, földrengésiró tüvel karcolja, bomlott ijedezéssel karcolja a vihar
rettenetes hullámzásait a vakitó papirra.