találjuk: Der Bau des Menschen als Zeugnis für seine Vergangenheit. 4.
kiad., Tübingen, 1908. – Magyar nyelven _Mihálkovics Géza_ írt róluk
ismertetést «A csenevész szervek jelentősége az emberre» címen a
Természettudományi Közlöny 1897. évfolyamában (281. lap.).]
[Footnote 22: Nagyon sok emlős állat el tudja zárni a fülnyílását,
különösen a vízben élő és földet túró állatok; van olyan emlős is, mely
a téli álom idejére elzárja a fülnyílását, hogy a hangok ne zavarják az
álmát. Lásd erről: Henneberg, B. Ueber die Bedeutung d. Ohrmuschel.
Anatomische Hefte, 40, 1910, 97. lap.]
[Footnote 23: _Schwalbe E._, Die Morphologie der Missbildungen des
Menschen und der Tiere. I. Teil, Allg. Missbildungslehre. Jena, 1906.,
105. lap. – _Bluntschli H._, Über die individuelle Variation im
menschlichen Körperbau und ihre Beziehungen zur Stammesgeschichte.
Leipzig, 1910.]
[Footnote 24: Pontosabban: csak az ú. n. két vagy több petéjű ikreket,
mert az egypetéjű ikrek nem ez alá a szempont alá esnek, hanem
torzképződmények. A lovakon a többes szülések ritkábban észlelhetők,
mint az embereken (1:400 arányban az egyes szülésekhez képest), a
teheneken 1:80 arányban, tehát körülbelül olyan számban, mint az
emberen.]
[Footnote 25: _Klaatsch H._, Die Stellung des Menschen im Naturganzen.
In: Die Abstammungslehre. Zwölf gemeinverständliche Vorträge. Jena,
1911., 322. lap.]
[Footnote 26: Lásd _Ephraim_, Berliner klinische Wochenschrift, 50.
évf., 1913., 700. lap.]
[Footnote 27: _M. Hoernes_, Natur- und Urgeschichte des Menschen. I.
Band. Wien u. Leipzig, 1901, 141. lap.]
[Footnote 28: _Morris_, Ch.. From brute to man. American Naturalist, 14.
k. 1890, 341. lap.]
[Footnote 29: Méhely Lajos után idézve. (A származástan mai állása.
Állattani közlemények, 4. kötet, 1905 84. lap.)]
[Footnote 30: Ezekre a Chirotherium-nyomokra először
Közép-Németországban a mult század 30-as éveiben lettek figyelmessé; a
legfontosabb leleteket Thüringia szolgáltatta. Később máshonnan is
kerültek elő hasonló kéz- és lábnyomok, Angliából és Európán kívüli
területekről. Ezek a leletek mind triász-korbeliek; e korban a
Chirotheriumok az egész világon el voltak terjedve, de semmiféle
csontlelet sem ismeretes, amely reájuk volna vonatkoztatható. Kéz- és
lábnyomaikból azonban biztosan következtethetjük, hogy végtagjaik
alaptipusa tekintetében az emlősállatokhoz közel állottak. Még inkább
közelítik meg az emlőstípust a legújabban talált «taubachi nyomok»,
melyeket különösen dr. _Pabst_, a gothai természetrajzi múzeum
igazgatója ismertetett. E nyomok még régibb időre utalnak vissza, mint
az eddig ismert Chirotherium-nyomok, nevezetesen a perm-re; ezek
egyedüli bizonyítékai annak, hogy abban az időben egyáltalában voltak
már szárazföldi emlősök.]
[Footnote 31: _Klapp R._, Der Erwerb der aufrechten Körperhaltung und
seine Bedeutung für die Entstehung orthogenetischer Erkrankungen;
Münchener mediz. Wochenschrift, 57. évf., 1910., 564. lap. – _Ephraim_,
Berliner klinische Wochenschrift, 50. évf., 1913., 700. lap.]
[Footnote 32: _Klaatsch H._, Die Einwirkung der aufrechten Körperhaltung
und ihre Folgen für den menschlichen Organismus; Berliner klinische
Wochenschrift. 50. évfolyam, 1913., 653. lap.]
[Footnote 33: Lásd: _Lenhossék_ M., Swedenborg; Orvosi Hetilap, 1904.
évf.]
[Footnote 34: _Brodmann K._, Beiträge zur histologischen Lokalisation
der Grosshirnrinde. Journal f. Psychiatrie u. Neurologie, I–VII. köt.,
1903–1909. U. a., Neue Ergebnisse über die vergleichende histologische
Lokalisation der Grosshirnrinde mit besonderer Berücksichtigung des
Stirnhirnes; Anatomische Gesellschaft. 26. Versaml. München, 1912., 157.
lap.]
[Footnote 35: Dr. _Némai József_, Milyen anatómiai viszonyokon alapszik
az emberi hangképzés felsőbbsége? Orvosi Hetilap, 1913., 393. lap.]
[Footnote 36: Állítólag az egyik emberszabású majom, a gibbon
(Hylobates), szintén tudna éneklő hangot adni. Már _Darwin_ említi, hogy
a gibbon valóságos skálát tud énekelni, _Haeckel_ és _Brehm_ pedig egész
himnuszt zengedeznek az ő szép énekéről. Tudakozódásainkra egyik helyről
(Retzius tanártól Stockholmban) azt az értesítést vettük, hogy a gibbon
csak a nemi érés idején szólal meg, egyszerű ó-ó-ó hangot hallatva, a
másik helyről pedig (Heck dr.-tól, a berlini állatkert igazgatójától)
azt, hogy a hangja nem szép ugyan, de az egyes hangok határozott
magasságban mozognak és lekottázhatók. Az emberi hanghoz hasonló zenei
hangnak azonban ez nem nevezhető.]
[Footnote 37: _A. Kirchhoff_, Darwinismus, angewandt auf Völker und
Staaten. Frankfurt, a. M. 1910, 25. lap.]
[Footnote 38: _Klaatsch H._, Die Enstehung und Erwerbung der
Menschenmerkmale. Fortschr. d. naturw. Forschung. Herausg. v. A.
Abderhalden. 3. kötet, 1911., 322. lap.]
[Footnote 39: _Apáthy István_, A fejlődés törvényei és a társadalom.
Budapest, 1912.]
[Footnote 40: _Hertwig O._, Über die Stellung der vergleichenden
Entwickelungslehre zur vergl. Anatomie, zur Systematik und
Descendenztheorie; Handb. der vergl. und experimentellen
Entwickelungslehre der Wirbeltiere. Herausgegeben von _O. Hertwig._ 3.
kötet, 3. rész, Jena, 1906., 149. lap.]
[Footnote 41: _Kohlbrugge J. H. F._, Die morphologische Abstammung des
Menschen. Stuttgart, 1908.]
[Footnote 42: _Fischer E._, Anthropogenese; Handwörterbuch der
Naturwissenschaften. Jena, 1912., I. köt., 472. lap.]
[Footnote 43: _Haeckel E._, Generelle Morphologie. Leipzig, 1866.]
[Footnote 44: Újabban (1910.) _Klaatsch_ elméletét még a következővel
egészítette ki. Az ember fejlődése a lemuroid ősalakból nem egységesen
ment végbe, hanem egymástól függetlenül két vagy három gócpontban. A
«nyugati centrum»-ban közösen fejlődtek az ősalakból az afrikai
emberszabású majmok (gorilla, csimpánz) s a neandervölgyi ember, továbbá
az ausztráliai őslakó, az egyik «keleti centrum»-ban együtt fejlődött a
gibbon a kihalt _Pithecanthropus_-szal s másfelől az orangután a
jégkorszak Aurignac-emberével. A mai népfajok közül az afrikai szerecsen
s a még változatlanul fennmaradt ausztráliai őslakó a gorilloid ág
származékai, a sárgabőrű fajok, különösen a malájok az ázsiai orangoid
ágéi. Az európai fajok is ez utóbbi ághoz állanak közelebb, de részben
talán a gorilloid és orangoid emberfajta (a naeanderthali és az
aurignacrassz) keveredésének az eredményei.]
[Footnote 45: Hasonló nézetet nyilvánított már 1886-ban _Cope_, a
nagyhírű amerikai palaeontologus. Ő is közvetlenül alsóbbrendű
emlősöktől származtatja az embert, a majmok és félmajmok kizárásával, de
nem mint _Hubrecht_ a rovarevők családjából, hanem az eocénbeli
Őspatásokból (Condylarthra), jelesen Phenacodus-félékből. _Cope_-hoz
csatlakozott 1888-ban _Topinard_, a jeles francia anthropologus is.]
[Footnote 46: Ez az elmélet megfelel az ú. n. Gaudry-Déperet-féle
tételnek, mely szerint az ősalakok mindig kisebbek, mint késői
származékaik. Az afrikai törpe-rasszokról lásd: Poutrin, Les Négrilles
du centre africain. L’Anthropologie, 22. kötet 241. lap és 23. kötet
349. lap.]
[Footnote 47: _G. Steinmann_, Die Eiszeit und der vorgeschichtliche
Mensch., Leipzig, 1910.]
[Footnote 48: _Penck A._ und _Brückner E._, Die Alpen im Eiszeitalter. 3
kötet, Lipcse, 1901–1909.]
[Footnote 49: _Székány Béla_, A jégkorszak. Budapest, 1908.]
[Footnote 50: _P. Lehmann_, Beobachtungen ü. Tektonik u. Gletscherspuren
im Fogarascher Hochgebirge; Zeitschrift der deutschen geologischen
Gesellschaft, 32. köt., 1881., 11. lap.]
[Footnote 51: _Schafarzik F._, Borlova és Pojana Mörul környékének
geológiai viszonyai. A m. kir. Földtani Intézet évi jelentése 1897-ről,
133. lap.]
[Footnote 52: _Lóczy L._, A Retyezát tavairól; Földr. Közl., 32. köt.,
1904., 224. lap.]
[Footnote 53: _Schréter Z._, A Páreng-hegység orografiai és glaciológiai
viszonyairól; Ugyanott, 36. köt., 1908., 142. lap.]
[Footnote 54: _Szádeczky Gy._, Glecsernyomok a Bihar-hegységben.
Ugyanott, 34. köt, 1906., 299. lap.]
[Footnote 55: Az eljegesedés időszakaiban Európának jégtől men tes
vidékein olyan növényzet honolt, mint a mai szamojéd tundrákon: e flora
kisebb cserjékből, törpe fákból, kórókból, különféle mohák- és zuzmókból
áll. A tundra csenevész növényzetének egyhangúságát csak hellyel-közel
tarkítja kis fenyőerdő-sziget.]
[Footnote 56: Lásd erről: V. Hilber, Die geologischen Zeiträume. Die
Umschau, 1913, pg. 294.]
[Footnote 57: _Török Aurél_ említi (Az egyenes testtartású
majomemberről; Természettud. Közlöny, 1896., 478. lap), hogy a
gyüjteményében két, különben egészen szabályosan alkotott női koponya
van, melyek közül az egyiknek csak 925, a másiknak csak 930 cm3-nyi
koponyaürege van.]
[Footnote 58: _Birkner F._, Der Mensch aller Zeiten, 2. köt., 288. lap.]
[Footnote 59: _Leche W._, Der Mensch, sein Ursprung und seine
Entwickelung. Jena, 1911., 361. lap.]
[Footnote 60: Természettudományi Közlöny, 1896., 458. lap.]
[Footnote 61: _Klaatsch H._, Die Stellung des Menschen im Naturganzen;
Abstammungslehre, Jena, 1911., 431. lap.]
[Footnote 62: Lásd erről bővebben: _Branca W._, Der Stand unserer
Kenntnisse vom fossilen Menschen. Leipzig, 1910., 56. lap.]
[Footnote 63: Abstammungslehre, 425. lap.]
[Footnote 64: _Schlosser M._, Über einige fossile Säugetiere aus dem
Oligocän von Ägypten; Zoologischer Anzeiger, 1910., 500. lap.]
[Footnote 65: A maueri állkapoccsal nemcsak a diluviumi Elephas antiquus
csontjait találták, hanem a még valamivel régibb Rhinoceros etruscus,
Ursus Deningeri és Equus Stenoniséit is. Ezért nem fogadható el _Werth_
és _Obermaier_ azon nézete, hogy a maueri csontmaradvány kora a 2.
interglacialis időszakra (mindel-riss) teendő; ennél mindenek szerint
idősebb.]
[Footnote 66: _Ch. Dawson and A. Smith Woodward_, On the discovery of a
palaeolithic skull and mandible in a flint-bearing gravel overlying the
Wealden (Hastings beds) at Piltdown, Fletching (Sussex). Quart. Journ.
of the Geolog. Soc. March 1913. Vol. LXIX. pg. 118.]
[Footnote 67: Természettudományi Közlöny, 1912. évf., 44. köt. 163.
lap.]
[Footnote 68: _G. Schwalbe_, Über die spezifischen Merkmale des
Neandertalschädels; Verhandl. Anat. Gesellsch., 15. Vers. in Bonn,
1901., 44. lap. – U. a., Die Vorgeschichte des Menschen. Braunschweig,
1904.]
[Footnote 69: _H. Klaatsch_, Das Gliedmassenskelett des
Neandertalmenschen; Verhandl. d. Anat. Ges., 15. Vers. in Bonn, 1901.]
[Footnote 70: _J. Fraipont et M. Lohest_, La race humaine de Neanderthal
ou de Cannstatt en Belgique; Archives de Biologie, T. 7., 1887.]
[Footnote 71: _H. Breuil_, Les plus nciennes races humaines connues.
Fribourg, 1910, 23. lap.]
[Footnote 72: _O. Walkhoff_, Die diluvialen menschlichen Unterkiefer
Belgiens und ihre pithekoiden Eigenschaften. _Selenka_, Menschenaffen,
1903, XI.]
[Footnote 73: K. _Gorjanović-Kramberger_, Der diluviale Mensch von
Krapina in Kroatien. Wiesbaden, 1906.]
[Footnote 74: _H. Klaatsch_, Die Aurignac-Rasse und ihre Stellung im
Stammbaum der Menschheit; Zeitschr. f. Ethnol., 42. köt., 1910., 513.
lap. – Cfr. 571. lap.]
[Footnote 75: Bemutatta _M. Busk_ 1868-ban a norwichi anthropológiai
kongresszuson. Legújabb adatok szerint (l’Anthrop., 1911, 623. lap) már
1848-ban találták.]
[Footnote 76: _W. J. Sollas_, On the cranial and facial characters of
the Neanderthal race; Phil. Trans., Vol. 199., 1907., 281. lap.]
[Footnote 77: Sera. G. L., Nouve osservazioni ed induzioni sul cranio di
Gibraltar. Arch. per l’Antrop e la Etnol. 39, 1909.]
[Footnote 78: Keith, A., Ancient types of man. London, 1911, 130 l.]
[Footnote 79: A koponyát ujabban ismét szétszedték részeire s újra
összeragasztották Luschan, Virchow H. és mások közreműködésével.]
[Footnote 80: _O. Hauser_, Découverte d’un squelette du type de
Néanderthal sous l’abri inférieur du Moustier. l’Homme préhistorique.
1909. – _H. Klaatsch_, Preuves que l’Homo mousteriensis Hauser
appartient au type de Néanderthal. U. o. – _H. Klaatsch_ és _O. Hauser_,
Homo Mousteriensis Hauseri; Arch. f. Anthropol., 7., köt. 1909., 287.
lap.]
[Footnote 81: Ezt abból lehetett megállapítani, hogy a csöves csontok
epiphysisei még nem forrtak össze a diaphysissel s a négy bölcseségfog
se bujt még ki.]
[Footnote 82: M. Boule, L’homme fossile de La Chapelle-aux-Saints Paris,
1913.]
[Footnote 83: _H. Breuil_, Les plus anciennes races humaines connues.
Fribourg, 1910., 40. lap.]
[Footnote 84: _H. Martin_, Sur un squelette humain de l’époque
moustérienne-, trouvé en Charente; Compte Rend. Acad. Sc., Tome 153,
1911., 728. lap. – U. a.: L’homme fossile de La Quina. L’homme
préhistorique, 1912, No 8, 225. lap.]
[Footnote 85: _P. Topinard_, Les caractères simiens de la mâchoire de la
Naulette; Revue d’Anthropologie, 1886., 384. lap.]
[Footnote 86: _A. Rzehak_, Der Unterkiefer von Ochos; Verhandlungen d.
Naturw. Vereines in Brünn, XLIV. köt., 1905., 2. lap.]
[Footnote 87: _Luschan_ véleményét arra alapítja, hogy a mostan élő
prognath rasszok valamennyien sötét bőrűek.]
[Footnote 88: _Huxley Th._, Evidence as to man’s place in nature.
London, 1864., 155. lap.]
[Footnote 89: _Klaatsch H._, Ergebnisse meiner australischen Reise;
Korrespondenzblatt d. Deutsch. Ges. f. Anthropol., Ethnol. u. Urgesch.,
38. évf., 1907., 8–12. sz. _Klaatsch_ ezenkívül még számos dolgozatot
írt e tárgyról.]
[Footnote 90: _Klaatsch H._, Verhandlungen d. 22. Versaml. d. Anat.
Gesellschaft, Berlin, 1908., 269. lap.]
[Footnote 91: _Hillebrand Jenő_, A fossilis ember kérdése; Földtani
Közlöny, 1913.]
[Footnote 92: _Boule M._, L’homme fossile de la Chapelle-aux-Saints.
Paris, 1913, 239. lap.]
[Footnote 93: _Adloff P._, Die Zähne des Homo primigenius von Krapina
und ihre Bedeutung für die systematische Stellung derselben; Zeitschrift
f. Morphol. u. Anthropol., X. köt., 1907., 197. lap. – _Adloff_ arra
alapítja nézetét, hogy a krapinai koponyák zápfogain feltünően gyakran
fordul elő a gyökerek egybeolvadása. 23 felső zápfog közül, amelyek közt
13 első moláris, csak kettőn van meg a rendes három gyökér, 24 alsó
közül csak kettőn a rendes két gyökér. Ez pedig _Adloff_ szerint
progressziv, magasabbrendű vonás. Ugyanilyen vonás az is, hogy a
krapinai koponyák alsó zápfogainak rágó felszínén ritkábban fordul elő
öt gumó, mint a mai koponyák zápfogain.]
[Footnote 94: A fentebb mondottak alapján nem fogadható el Forrernek az
a nézete (Urgeschichte der Europäers, 1908), hogy a neandervölgyi
ősember a nagy hideg miatt kivándorolt Európából s vándorutján
Ausztráliába jutva, (mely akkor még közvetlenül összefüggött az ázsiai
kontinenssel), ott telepedett meg s hogy utódai e földrésznek még mai
napig is élő őslakói.]
[Footnote 95: _Klaatsch H._, Die Aurignacrasse und ihre Stellung im
Stammbaum der Menschheit; Zeitschr. f. Ethnologie, 42. évf., 1910., 537.
lap.]
[Footnote 96: Galley Hill (1888), Brüx (1871), Brünn (1891), Combe
Capelle (1908), Balla-barlang (1909).]
[Footnote 97: _H. Klaatsch_ u. O. Hauser, Homo Aurignacensis Hauseri,
ein paläolithischer Skeletfund etc.; Prähistorische Zeitschrift, 1.
kötet, 1910., 274. lap.]
[Footnote 98: Dr. _Hillebrand Jenő_, A répáshutai Balla-barlangban
talált diluviális gyermekcsontok maradványai; Földtani Közlöny, XLI.
köt., 1911., 2. füzet.]
[Footnote 99: Lásd erről bővebben: _Lenhossék Mihál_y: A jégkorszakbeli
ember kulturája. Természettud. Közlöny, 1912.]
[Footnote 100: A crô-magnoni emberre vonatkozó csontleletek elég nagy
számúak. A legfontosabbak a következők: Crô-Magnon (1875),
Laugerie-Basse (1872), Duruty (1874), La Chancelade (1888), Grotte des
Hauteaux (1894), Lautsch (1900), Menton (1872–1902), Romanelli-Castro
(1904), Ofnet (1908), Laugerie-Haute (1909).]
[Footnote 101: _Keith A._, Ancient Types of man. London, 1911., 71.
lap.]
[Footnote 102: _Ranke J._, Der Mensch, 2. kiad., II. köt., 1902., 467.
lap.]
[Footnote 103: _Schallmayer W._, Vererbung und Auslese, 2. kiad., Jena,
1910.]
[Footnote 104: Helyesen mondja Tylor: Mankind is passing from the age of
unconscious progress to that of conscious progress.]
TARTALOM.
Bevezetés 1
Az ember mint értelmi lény 3
A lelki élet autonómiája 4
Ignoramus 5
Az ember mint az állatország tagja 6
Ember és majom 8
Származástan 13
Csökevényes szervek, mint az ember állati származásának bizonyítékai 14
Fejlődéstani bizonyítékok 18
Atavizmusok 20
Az emberi test jellemző tulajdonságai 23
Az ember egyenes testtartásáról 25
Az egyenes testtartás keletkezéséről 28
Az egyenes testtartás következményei az ember szervezetében 34
Az ember agyvelejéről 35
Agysúly az emberen és állaton 36
Az agyféltekékről 37
Az agykéreg szférái 38
Asszociációs központok az agyvelőben 40
A homlokkarélyról 41
Az emberi agyvelő hatalmas fejlődésének következményei 43
Az ember és állat gégéje 44
Az ember testének szőrtelensége 48
Származástan 50
A szelekció-tan elégtelensége 51
Megszabott irányú fejlődés 52
Az ember törzsfája 54
Elméletek az emberi nem fejlődéséről 55
Haeckel 55
Schwalbe 56
Klaatsch 58
Hubrecht 60
Kollmann 61
Az ember palaeontológiája 63
Az emberi nem megjelenésének ideje a földön 64
Eolith-kérdés 67
A jégkorszakról 68
Európa a diluvium idején 69
Magyarország a jégkorszakban 71
A jégkorszak állatvilága 73
Postglaciális korszak 78
A jégkorszak tartama s az emberi nem kora 79
Pithecanthropus erectus 80
Heidelbergi állkapocs 86
Piltdowni koponyatöredék 88
Homo Neandertalensis 91
A spy-i koponyák 95
Krapinai lelet 97
A gibraltári koponya 100
Homo Mousteriensis 101
Homo Chapellensis 104
La Ferrassie-i csontlelet 106
Charente-i lelet 106
Neandervölgyi típusú állkapcsok 107
A neandervölgyi ember jellemzése 109
Külön species, vagy alacsonyrendű rassz? 114
A neandervölgyi ember eltünése 116
A jégkorszak végének «recens» emberfajtái 118
Homo Aurignacensis 118
Grimaldi-rassz 120
Crô-magnoni ember 120
Furfooz-rassz 122
Az emberi fejlődés eredménye 122
Az emberiség jövője 123
Automatikus fejlődés 125
A természetes szelekció többé nem szerepelhet 125
Eugénika 128