Mikô Krisztusurunkat mögfokták, mögkötöszték: fűszfaveszszővê verték,
mert az vôt a legszúróssab, tele vôt tüsökkê. A fűszfa mögsajnálta
Krisztusurunkat, a tüsköt mind êhullajtotta, az ágajit többet (az
égfelé) föl nem eresztötte, mer mögszomorodott. Azûta van möghajulva mög
nincs neki tüsökje.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –