Aki fölemelted e könyv cimlapját, türd kérlek ezt az egynéhány sor
irást, amit a cimlap és a könyv lapjai közé csempészek. Érezném a
mulasztást, ha nem jelezném itt, mi mindent nem találsz ebben az
ugynevezett könyvben, amely háború idejében termett. Az emberiség
fájdalmának lefolyása, a földi boldogság sötétlő megoldása: a halál és
az élet átmenete a halálba és minden ember és minden óra nincsen benne s
a magas értelem és a mély lélek válasza mindenre, minden ami kötelessége
volna betüknek, hiányzik ebből a szegény összevissza könyvből. Amit
ujságpapiron elbirnak és engednek az idő kényei s amit egy penna
körülmények, idegen szempontok, szüknél-szükebb közösségek, a
hasztalanság szégyenült tudata, unalom, megtört veszteglési vágy közös
ködéből kiszúródva mivelhetett, az van csak itt a számozott lapokon
Előtted, mindent tudó s érző olvasó. Fogadd megbocsátással, ha szabad
hogy kérjelek. Azokra az eseményekre, dolgokra, melyek árnyékát e
lapokon találod, talán nem is emlékszel már és én elengedem, hogy
emlékezzél azokra s kivánom is Neked, hogy tudd azokat elfeledni s e
lapokat is feledd el kérlek, mert a lapokat könnyebb is elfeledni, mint
a napokat. Békét kivánok Néked és szép időt, életet, nehéz örömöt és
könnyü szenvedést, mindent úgy, ahogy Néked a legjobb. Tisztelőd, bámuló
s odaadó hived:
_e könyv szerzője_.