Megtagadott volna-e a csatatéren a haldokolva esdeklő ellenséges
katonától egy korty vizet, egy segitő mozdulatot?
És nem az-e most is, valójában, a maga lelke, tehát az Isten előtt is,
aki a csatatéren volt, mikor ugyanez az ország lelkesedéstől s a
dicsőség mámorától ittasan visszhangozta a nevét?!…
Ez döntött.
– Ha majd visszakerül az a fiatalember, – szólt a gazdasszonyának, –
vezessék be hozzám.