89. Ferdinánd alkotmányos uralkodása; nevezetes törvényei; az ország
fejlődése.
Harmadévben folyt az országgyülés Pozsonyban, midőn I. Ferenc király
elhalt, s a már 1830-ban királylyá kent Ferdinánd a trónra lépett, ki
bebizonyítandó, mennyire kivánja az ország törvényeit tiszteletben
tartani és tartatni, az országgyülést folytatni rendelte; azután is a
tapasztalt és törvénytisztelő nádor, József főherceg tanácsával élvén,
oly szelíden uralkodott, miszerint jóságos melléknevet nyert; mindjárt
koronáztatása után a nemzettől neki ajánlott ötvenezer darab aranyat,
fejedelmi bőkezűséggel, részint a szükölködő adózó nép enyhítésére,
részint a magyar tudós társaság pénzalapjának gyarapítására ajándékozta,
s midőn látná a magyar nemzet nemes buzgóságát, és lelkes
előretörekvését, tettleges részt sietett venni a hazai vállalatokban,
mely dicső fejedelmi tulajdonságának méltányos elösmerésére, elegendő
legyen itt csak annyit mondani, miként alig van intézet hazánkban,
melynek létesítéséhez nem járult volna e fölséges fejedelem; az
országgyülést is a törvényes időben, minden harmadik évben megtartotta.
Az 1836-ki országgyülés legnevezetesb törvénycikkei: az uri és jobbágyi
viszonyok elintézése; a muzeum fölépítésére rendelt költség, és hogy a
törvények magyar szerkezete eredetinek mondatott ki. – 1838-ban a Duna
kiöntvén, iszonyú pusztításokat tőn; Pesten 2281 házat döntött halomra
és számos életet temetett hullámaiba, Budán mintegy 500 ház roskadt
össze; a két városban az épületeken történt kár sok millióra rugott, s
az árviz még több áldozatba került volna, ha a fiatal, nemesszivü István
főherceg – a nádor fia – és ennek példájára több derék s nemeslelkü
mágnások csónakokba szállva, saját életök kockáztatásával az összedült
házak közt mint védangyalok meg nem jelennek. Igy tudta a magyar
nemesség mindig a veszély idején valódi nemes tettei által a nép
tiszteletét, bizalmát kiérdemelni.
Az 1839-ki országgyülésen mezei rendőrség s váltótörvény alkottatott,
melyek végrehajtására váltótörvényszékek állíttattak fel; épitendő
vasutak, csatornák a törvény ótalma alá vétettek; a nemzeti szinház,
melyet Pest megye buzgó fiai létre hoztak, 450-ezer forinttal
segítetett. – Még fontosabb az 1843-ki országgyülés, melyben a magyar
nyelv az igazgatás minden ágaiban teljes diplomatikai polcra emeltetett;
nem nemesek birtok és hivatalképességet nyertek. – Ily jóságos fejedelem
uralkodása alatt az ország mindinkább virágzóbb lőn; tudomány, művészet,
ipar haladásnak indúltak, mit hathatóul előmozdítottak, a Pesten
felállított József-ipartanoda, a Tiszaszabályozó társulat, mely
kezdetének rövid ideje óta is már nagyszerü eredményeket mutat; az ipar
és műegylet, zenészeti és festészeti akademia, takarék-pénztárak,
dolgozó házak, biztosító társulatok, az épített vasutak; s igy az
osztrák császár az alkotmányos Magyarországban hatalmas erőt és támaszt
birván, még mindig első hatalom volt Europában.