A török háborut ismét polgári lázadás követte, mert a karlovici
békekötésre a magyarok közül senki sem hivatott meg; a papi és világi
hivatalokra külföldiek tétettek, s az idegen katonaság mindeddig sem
vitetett ki az országból; állandó adózás hozatott be; a protestansoktól
ujra sok templomok elvétettek, s más több effélék történtek a nemzet
szabadságainak ellenére, mit sokan oly nehezen szenvedtek, hogy Leopold
ellen fegyvert fogni magokban eltökélték, vezérül választván II. Rákóczy
Ferencet. Igy ütött ki 1700-ban a kuruc világ név alatt ösmeretes
polgárháború, melyet Leopold, a spanyol örökség iránt való háborúval
foglalkozván, szerződésekkel akart lecsillapítani, de sikeretlenül; mert
az elégedetlenek szerencsés előmenetelöket látván, folytatták a hadat, s
ha a király szerződések, uj igéretek és eskü által kivánná a sérelmeket
orvosolni, minthogy ezeknek sikeretlenségét már több izben tapasztalták,
azt kötötték ki, hogy a békepontok megtartásáért a szárazföldi hatalmak
kezeskedjenek, mibe Leopold átalában nem akart megegyezni, a háború
folytattatott tehát a király haláláig (1705.), sőt fiára is átszállott.
Leopold uralkodása alatt 1666-ban hozatott be Magyarországba a kegyes
iskolák rende.