Miksa országlását is Zápolya Zsigmond háborgatá, mert meg nem nyervén
Erdélynek függetlenségét, a Tisza melléken háborúskodott, de
szerencsétlenül, mert Schwendi Lázár csak hamar elfoglalta Tokajt,
Szerencset, Szatmárt és Erdődöt; midőn pedig látná, hogy nem képes a
király seregeivel megmérkőzni, ismét Szolimán segítségeért könyörgött;
az öreg szultán 1566. iszonyú táborral Magyarországnak indult s hidat
vervén a Dráván, Szigetvár ostromához fogott, melyet Zrinyi Miklós
védett. Tizenötszáz, többnyire paraszt néppel védte magát e nagy hős a
török kétszázezerből álló rémitő csordája ellen, s törhetlen bátorsága
húsz ostromot vert szerencsésen vissza. Szolimán boszújában szélhüdés
által kimult, vezére azonban a halottat pamlagra ültetve hordatta körül
a táborban, mintha szemlét tartana. – Zrinyi látván, hogy a védfalak
megrongáltattak, elszánván magát vitéz társaival inkább meghalni, mint a
várat feladni, kirohant a várból és vitézül harcolva, bajnokaival együtt
a hazáért elesett. Szigetvár romjai a törökök kezére jutottak, de a
szultán és húszezer török élete is oda lett.
69. Békekötések. Báthory István. A reformatio gyarapodása. Blandrata
György.
Szolimán helyett II. Szelim lett szultán, ki hajlandóbb volt atyjánál a
békességre, s Miksa és Zsigmond közt is megtörtént az egyezés. De
Zsigmond nem sokáig élhete azzal, mert 1571-dikben Gyulafehérvárott
elhalt, sirba vivén magával a Zápolya nemzetséget.
Erdély, szabad választásánál fogva, a jeles tehetségü Báthory Istvánt
választotta fejedelméül, mely választásban mind Miksa, mind Szelim
megegyezett. Báthory bölcs, igazságos országlása túlhatott a kis
Erdélyen, úgy annyira, hogy a lengyelek, noha Miksa is vágyott a lengyel
királyságra, elmellőzven őt, Báthoryt emelték a trónra. Báthory itt is
dicsőséget gyüjtött a magyar névre, s áldást a maga emlékére.
Miksa uralkodása alatt csak annyiban változott a haza állapota, miként a
mi Ferdinánd alatt megkezdetett, most gyarapodott. A reformatio mind
inkább haladott, s a béke idején legottan a tudományok terjesztésére
iskolákat alapítottak. – Blandrata György, Zsigmond orvosa, Erdélybe az
unitarius tant hozta be.
Miksa 1576-ban halt el. E kegyes fejedelem a latin, német, spanyol és
olasz nyelveken kivül, magyarul és csehül is beszélt, úgy hogy akármely
alattvalójával annak anyai nyelvén szólhatott. Öt fia közül a két idősb,
Rudolf és Mátyás magyar király lett.
Rudolf. 1576–1608 = 32 esztendeig.
70. Török háborúk. Győr árulás általi elesése és visszafoglalása. A
király hajlama a tudományok iránt. Bocskay.
Rudolf a trónra jutván, semmit sem ohajta forróbban, mint az atyja által
a fényes portával (igy is nevezik a török udvart), kötött békesség
megujítását; de némely basák nyughatatlanságai megsemmisíték azt, és az
apróbb csatákból tizenöt esztendeig tartó háború kerekedett.
Százötvenezernyi fegyveres néppel küldé Amurath szultán a fővezért uj
pusztitásokra. Győrt 1594-ben Hardegg gróf árulása által megvette, ki
azután Bécsbe haditörvényszék elé állítatván, két kezei s azután feje
levágására itéltetett, a jövő évben azonban Schwarzenberg herceg és
Pálffy Miklós vitézsége által Győr visszafoglaltatott. A király Pálffy
vitézségét százezer darab aranynyal akarta megjutalmazni, de ő el nem
fogadta, azt állítván, miszerint ő a haza hű fia lévén, életét, erejét a
honnak szentelte, és szenteli jövendőre is. A folytatott háborúkban a
szerencse majd egy, majd más részre hajlott, s igy husz évi béke
köttetett.
Rudolf több gyönyört talált a tudományokban mint a csatatéren, a
fegyverforgatásban, s már eddig is inkább testvérei intézték és vezették
az ország dolgait, ezután pedig tartományai kormányzását a hercegek közt
kiosztotta, s ő leginkább Prágában a csillagászattal foglalkozék; a
magyar ügyeket Mátyás kormányozta. – Kétségtelenül hihetni, hogy Rudolf,
ha eleinte a török háborúk, azután pedig az erdélyi viszálkodások nem
gátolják, a tudományokat és mesterségeket hazánkban is fölélesztette
volna.
Erdélyben előbb Báthory Zsigmond szakitá meg a csendet, kinek halála
után a hatalmasb Bocskay István lépett föl; a békére vágyó király a
többi közt, e nevezetes pontok alatt lépett vele egyességre: hogy
Bocskay Erdélyt, Magyarország némely vármegyéivel örökösen birja, ha
pedig örökös nélkül halna meg, minden tartománya szálljon vissza
Rudolfra a örököseire; a protestansoknak szabad vallásbeli gyakorlásuk
legyen. – Bocskay nem sokára méreg által mult ki.
Megszerezvén a békét, Rudolf Magyarországot Mátyás öccsének, ki erre őt
fegyverrel kényszeritette, átadta, ő pedig egészen Prágába vonult, hol
1612-ben a halál tudományos foglalkozásai közt érte.