48. Lajos első kormánytettei; a lázadókat lecsöndesíti.

Választás és minden ellenszegülés nélkül foglalta el a tizenhét éves

Lajos, atyja halála után, a királyi széket, és országlása alatt oly

erőt, hatalmat, szemességet és bölcseséget fejtett ki, miszerint őt a

legnagyobb uralkodók sorába emelik, Magyarországot is annyira kimüvelé,

hogy a mesterségekben ipar- és tudományokban is virágozni kezdett.

Szeliden és kegyesen uralkodott mint atya alattvalóin, kik hálásan a

legbensőbb szeretettel ragaszkodtak hozzá. Noha egész élte folyása

haddal van eltelve, még sem hiányzanak országlása alatt a béke áldásos

gyümölcsei. Pécsett állította fel az első akademiát; a budai királyi

várlakot, melyet IV. Béla 1267-ben kezdett volt építeni, méltóságához

illőleg bevégezte. Érdekesek és üdvösek voltak törvényei is. II. András

arany bulláját megerősítette. A Zách családján és rokonain végbevitt

boszú szivére hatott az emberszerető atyai fejedelemnek, s azért

törvényesen megállapította, hogy az ártatlan gyermekek, szülőik

vétkeiért ne büntettessenek.

Az erdélyi szászokat, kik a vajda igazságtalan zaklatásai miatt

fellázadtak, úgy szinte Bazarád oláh vajdát és a horvátokat minden

vérontás nélkül lecsendesítette.

49. A nápolyi események és hadjáratok. Lengyelország Magyarországgal

egyesítetik. Különféle háborúk. Lajos halála.

Mig Lajos ily szerencsésen uralkodék Magyarországon, Nápolyban az öccse

András, Johanna neje tudtával egy éjjel (1345.) megfojtatott és az

ablakon kiakasztatott. Iszonyodva hallá Lajos a gonoszságot s nemes

büszkesége, testvéri szeretete egyiránt fellázadván benne, kevés

magyarjaival Olaszországba ment testvére meggyilkoltatását megboszulni.

Nápoly meghódolt, s a vétkesek lakoltak, de a főbünösök, a királyné

második férjével, Lajos tarenti herceggel, Franciaországba szöktek.

Jeles tanuit adta itt Lajos vitézségének, meg azt is megmutatta, mily

kedves és becses előtte minden egyes emberének élete. Volturno folyóhoz

érvén seregével a folyót annyira megáradtnak találta, miszerint a rohanó

habok miatt az átmenetel lehetetlennek látszék. A király azonban

sietett, parancsolja tehát Szereday Ferenc apródnak, keresne biztos utat

a folyón. Be a hű apród, – de a sebes folyó lovastul együtt lecsapja, s

Ferkó már haldokolva hempelyeg az irtóztató hullámokon. A király, a mint

látja hű emberének életveszélyét, nem késik mások felszólítgatása által

veszni hagyni őt, beugrik lovával, megragadja a félholtat, s majd majd ő

is veszve, partot ér. Képzelhetni, mint fogadta az egész tábor e dicső

elszánást! – Hasonló tettek által tudta Lajos katonái sziveit meghatni s

hóditani, kik imádott fejedelmük erényeit méltányolván, híven követték

mindenütt.

A pápa a vétkes Johanna iránt engedékenyül viselvén magát, Lajos másod

izben is megjelent Nápolyban; most is a boszuló testvér volt az egész

seregben a legmerészebb, legvitézebb; Canossa ostrománál első hágott a

létrán a falakra, honnan a védők egy nagy követ görditvén fejére,

hanyat-homlok esett, és halálos sebet kapott; felgyógyulván azonban a

várat bevette. A merre zászlója – ez fekete volt, s rajta András képe –

lobogott, mindenütt diadal követte, de látván, hogy a pápa mindig

Johanna pártján van, nagylelküen még a háromszázezer darab aranyat is

elengedé, melynek fizetésére Johanna itéltetett volt, s a magyar

őrsereget is visszahitta. De a királyné azért ki nem kerülte a nemesis –

boszuló istennő – büntető kezét, mert későbben az olaszok által

megfogatván, börtönében megfojtatott.

Lajos ezután Lengyelországot Magyarországgal egyesítette, Moldovát

elfoglalta, Szerviában a kereszténységet kiterjesztette, Lodomeriát

kereszténynyé, a tatárokat adófizetővé tette, Velencétől Dalmátiát

visszafoglalta, és adófizetésre kötelezte, azonkivül a szent Márk terén

felállított cedrus árbocokon a magyar lobogónak kellett lengeni; végre

Bolgárországban a törököket is megverte.

Minthogy gyermeke nem volt, Károly durazzói herceget rendelte maga után

királynak, későbben azonban leányai születvén, Károlynak megszerzé a

nápolyi királyságot, megesketvén őt, hogy leányaitól nem fogja követelni

a magyar trónt, mire Károly el is utazott. Lajos Mária leányát

eljegyezvén Zsigmond brandenburgi herceggel, meghalt 1382-ben.

Országlása a magyar történet fénypontját teszi; ekkor birt Magyarország

legkiterjedtebb határokkal, mint a költő mondja: három tenger vetett

határfalat.

Mária. 1382–1386 = 4 esztendeig.

Magyarország története. Az ifjuság használatára · 第 53 / 115 题