Károly e borzasztó eset után Bazarád, oláh vajdát, minden ok nélkül
megtámadta; az elrémült vajda hiában igért hűséget és a hadi költségek
megtéritését, csak a háború nyomoraitól kimélje meg országát. Károly nem
hajtván e könyörgésre berontott Bazarád tartományába, hol azonban a
hegyek közé szorítatott, seregének nagyobb része oda veszett s ő maga is
csak álruhába öltözvén osonhatott el.
Ezután a tatárokat, kiknek ismét kedvök jött Magyarországot pusztitani,
derekasan megverte. – Az ország belső erejét és mivelődését jelesen
előmozdította az által, hogy az akkori rosz pénzek helyett, jó ezüstből
ujakat veretett. Aranypénzt első veretett a magyar királyok közt;
eltörölte az ártatlanságnak tüzes vas és forró viz által tétetni szokott
borzasztó próbáit; a nemeseknek bizonyos cimereket adott, mi által a
festés és rajzolás előmozdítatott. A magyar nyelvet udvari nyelvvé
emelte, melyen több okleveleket adott ki. Átalában ereje, ügyessége és
bölcsesége által oly fényt terjeszte a magyar trónra, miként a lengyelek
Lajos, a nápolyiak pedig András fiát királyuknak fogadták. Ezen kitünő
érdemekkel diszlő király életének köszvényes fájdalmak vetettek véget
1342-ben.
Megemlítendő, hogy ezen korban alakult szent Pál remetéinek szerzetes
rende Magyarországban, az egyetlen szerzetes rend, mely honunkban vette
származását, – Szinte Károly uralkodása alatt 1329-ben jelenik meg az
első üvegablak a Telegdy Csanád primás által épittetett sz. Albert
kápolnán; mert noha az üveg feltalálása a legrégibb időre esik, azt még
sem tudták táblává lapitani.
Nagy Lajos. 1342–1382 = 40 esztendeig.