Tíz perccel később.
Az ápolónő néhány levelet hoz Gombosnak.
Andor az egyik levél borítékán megismeri Szinger Ada hegyes betüit. Az
arca ekkor vérvörös lesz, a szíve megdobban… A borítékban nincs semmi
írás, csak egy frissen préselt piros szegfü van benne, a szegfüre
hosszu, aranyfénnyel csillogó hajszál van csavarva… Andor óvatosan
lefejti a hajszálat a virágról és rácsavarja az ujjára. Később a nyakára
csavarja, miközben a hosszu aranyszál végét a szájába fogja. Most már
határozott láza van, de azért igen kellemesnek találja az állapotát.
Miközben a szíve dobbanásait számolja, ilyenformán elmélkedik magában: A
hajszál egy darab az Ada testéből. A mód, a hogyan hozzám juttatta, egy
darab a lelkéből… Igen, ez ő: Ada! Egy paránya az enyém már – vajjon
enyém lesz-e az egész? Az ajaccioi ügyvéd fiából Ferenc császár veje
lett – mert akarta. Mért ne lehetne a kanizsai Gomperz fiából szilasi
Szinger veje –? Ha valamikor, hát most lehetnék azzá! Bátran síkra
szállottam egy nemes és nagy ügyért… Szemhunyorítás nélkül farkasszemet
mertem nézni a halállal… Megsebesültem és most panasz nélkül szenvedek…
Érdekes ember vagyok, sőt híres is. A lapok írtak rólam, mindenütt rólam
beszéltek. Az emberek sajnálnak, féltik az életemet, még az ellenségeim
is tisztelettel beszélnek rólam…
Harminc perccel később.
Szilasi Szinger _(belép a betegszobába)_. Jó napot, kis Gombos! No, hogy
vagyunk? Lássa ma sokkal jobb színben van, mint volt tegnap…
Andor. Köszönöm az érdeklődést – méltóztassék helyet foglalni! Igazán
szép, hogy képviselő úr személyesen ide fárad…
Szinger. Látni akarom, hogy megvan-e minden, ami kell. Ha valamire
szüksége lesz, csak szóljon nekem! Mondta már Kovács, hogy pénzt is
utalványoztam magának?
Andor. Mondta – köszönöm… _(magában morfondiroz.)_ Nem, nem –
képtelenség! Szilasi Szinger leánya és én – képtelenség!
Szinger. A maga dolga nagy port vert föl a városban. Mindenki arról
beszél a kaszinóban és a börzén… Tegnap még a miniszterelnök is
tudakozódott maga után…
Andor. Igazán? _(Magában morfondiroz.)_ Mért volna képtelenség? Ő is
zsidó, magam is az vagyok… Ha az apámnak úgy beütött volna a vállalata,
mint neki, akkor nem volna köztünk semmi különbség…