Másodosztályu betegszoba a dr. Külföldy-féle viola-utcai szanatóriumban.
A szobában két ágy van, az egyikben Gombos Andor fekszik, a másik üres.
Az ágy mellett álló asztal tele van hírlapokkal, névjegyekkel és
fölbontott levelekkel. Az asztalon van a Pallas-Lexikon A –
Aradmegye-kötete is. A szoba falai egyébként fehérre vannak mázolva, a
falakon furcsa csövek és kis vasrostélyok láthatók, amelyek a higiénikus
fűtés és a szellőztető technika modern vívmányait jelképezik.
Gombos Andor, – aki rettenetesen lefogyott – a látogatóba érkezett
Kovács I. szerkesztővel beszélget.
Kovács. Szilasi Szinger úr roppant szépen viselte magát. Amikor
meghallotta, hogy maga megsebesült, rögtön kiadta a kiadóhivatalnak a
rendeletet, hogy adhatnak magának előleget hetven forint erejéig.
Andor. Ez szép! Majd küldjék el még ma a hetven forintot, – ilyenkor jó,
ha az ember nagyobb összeg fölött rendelkezhetik.
Kovács. Szinger úr nagyon megszerette magát. Ma is el fog jönni.
Andor. Ez szép! Itt van a látogatók lajstroma a lap számára, – valami
báró Bruchstein is beküldte a névjegyét, pedig nem is ismerem.
Úgylátszik, végre megmozdul a magyar arisztokrácia is.
Kovács. Azért jött, hogy a neve az ujságba kerüljön.
Andor. Mit gondol, Izor bácsi, vajjon ez a dr. Külföldy elfogadna-e
valamit a gyógyításért?
Kovács. Az örüljön, hogy maga itt van! Maga most akkora reklám, akár egy
főherceg. Maga itt úgyszólván tiszteletpéldány – azért ne is kínáljon
neki pénzt… Amikor maga sebesülten feküdt a lakásán, a fiúk eleintén nem
tudták, hogy mihez kezdjenek. Senki se tudta, hogy lesz, mint lesz…
Valaki azt ajánlotta nekik, hogy forduljanak az Alliance Israelite-hoz:
annak kötelessége, hogy segítsen magán, mert hiszen maga a liberálizmus
áldozata. Sehol se tudták azonban megtalálni az Alliance-ot, pedig a
Rombach-utcában is keresték… Végül is a szabadkőművesek segítettek
magán.
Andor. Ez roppant szép tőlük!
Kovács. A Dobzse László-páholy titkos megbizással kiküldte egyik előkelő
tagját egy fiatal banktisztviselőhöz, aki unokatestvére a dr. Külföldy
feleségének… Igy került maga ide.
Andor. Külföldy igen jól bánik velem. Mindenféle kedvezményben részesít.
Még dohányoznom is szabad, pedig ez a szanatórium házi szabályai
értelmében szigorúan tilos. Tegnap lekülföldyzték a lábamat is.
Kovács. Mit csináltak vele?
Andor. Lekülföldyzték. Dr. Külföldy ugyanis kitalálta a röntgenezésnek
egy új módját, amelyet külföldyzésnek nevez. Majd megmutatom magának a
képet, amit a lábamról csináltak – nagyon szépen látszik a golyó a
térdkalács alatt. A jövő héten megoperálnak, aztán rendben leszek…
Mondja, Izor bácsi – befolyt ma valami a Kárpelesz-árvák számára?
Kovács. Nagyon kevés! A vidéki zsidók szép leveleket írnak, de pénzt nem
igen küldenek.
Andor. Nem is érdemes ebben az országban nagy dologba fogni! Hogyan
viselkedik a bécsi sajtó?
Kovács. Hallom, a _Montagsblatt_ melegen emlékezik meg magáról. Már
kerestettem is, hogy átvegyük a cikkét, de sehol sem kapható.
Andor. Pedig a _Montagsblatt_ az udvar lapja!
Kovács. Maga most nagyon híres ember, Gombos. Nem is csodálkoznám rajta,
ha ő felsége tudakozódnék a hogyléte után…
Andor. Igen ám, csakhogy én annak idején nagyon kemény cikkeket írtam az
_Igazság_-ba a magyar udvartartásról!
Kovács. Én most már mennék a szerkesztőségbe. Nem fog unatkozni, ha
egyedül lesz?
Andor. Dehogy – én most komoly tanulmányokkal foglalkozom… Hallja,
mennyi tárca- és különféle-téma van ebben a Lexikonban! Igen érdekes
dolgokat lehetne írni a régi Aba-nemzetségről, az Afrika-utazókról, az
ágyúöntésről, az agyvelő súlyáról, vagy az asztrológiáról.:. A mi
sajtónk alapjában véve igen tudatlan. Fogadni mernék, nem sok ujságíró
tudja, hogy mi a különbség az asztrológia és az asztronómia között.