Kedv látni az önkénytes hadfogadást.[14]

A nép töri magát fegyvert ragadhatni a hazáért. Ifjak, vének, szegények

és gazdagok.

Egy apa, tehetős földesúr, hozta oda egyetlen fiát:

«Ime én is átadom egyetlen fiam a hon védelmére.»

A fiú jó kedvvel állt be, alig volt tizennyolcz esztendős.

Három ügyvéd, öt jogász, több tanuló, művész és kereskedő iratta be

magát a bajnokok soraiba.

Fölcsapott egy nagy kereskedő fia is: gyönyörű tisztaarczú dívatos

legényke. Mondták neki: hogy addig is, mig társai e felében szennyes

zsiros alföldi legények, napszámosok, kocsisok, proletáriusok, csinosabb

alakká mosakodtak, lakjék odahaza, ne az őr tanyán.

«Nincsen többé úr és szegény között különbség,» felelt meg a derék fiú s

összeölelte bajtársait, kiknek barátsága többet fog érni majd a

lőporfüst közt, mint az illatos dandyké idehaza.

Május 28.

56.

Együnk, igyunk, vigadjunk. Hisz holnap úgyis meghalunk. Imádlak magyar

nép! mikor küszöbödön a baj, akkor van legszélesebb kedved, tánczolva

mégy a halál elé s szemébe nevetsz a töltött ágyunak… Sokáig élj!

Meghaltál nem egyszer, föltámadtál mindannyiszor, kutyába se vetted a

halált; ha megvertek ma, nagyot aludtál rá s holnap kiheverted; ha

mindened elvették, borod, búzád maradt s eb volt, a ki búsult; te sirva

is tudtál vigadni… Sokáig élj!

Körüled ég a világ, alattad reng a föld, mit bánod te azt? ha házad

leég, terem nád elég, újra fölépíted; ha reng a föld, jó tánczolni

rajta, nem érzi az ember. Körüled minden nép küzd azért, a mije nincs;

vérét ontja, gyötri, fárasztja magát; bánod is te! Neked mindened van.

Lesz jó termés, lesz jó szüret, s ha egyszer kedve van az embernek, mért

ne tánczolhatna a vulkán tetején?… Sokáig élj!

Nem félsz te senkitől, van neked jó széles tenyered, bele híres fokosod;

ha ellenség kerülget, ajtót sem zársz előle; azt mondod: hadd jöjjön! ha

baja van veled, majd meglássuk, melyikünk eszi meg a másikat? de te

ugyan kocsit nem küldesz érte, sem helyébe nem mégy; legalább ha

helyedbe jő, neki is lesz mit enni, s ha egyébről nem, arról megemleget,

s ha jól lakott, majd megúnja magát és odább megy… Sokáig élj!

Imádom a philosophiádat!

57.

Egy úri dáma itt Pesten azt felelte az önkénytes hadfogadási

segélygyüjtőknek:

– Ejh, mit bolondoznak az urak? «én bizony semmit sem adok; én nem

szeretem a háborút.»

Bizony más sem szereti azt.

Egyébiránt nincs attól mit félni nagysádnak. Nem olyan irtózatos dolog

ám az a háború.

Egy reggel, mikor fölébred nagyságod, hallani fog egy kis

ágyú-durrogatást messziről, arra felsétál a muzeumba, onnét

opernguckeren szerte néz, s látni fog távolról négy falut szép romantice

égni; onnét haza megy. Ebédnél meghallja, hogy a muszka megverte a

magyar ármádiát, s estére betoppan nagysádhoz egy pár meglehetősen

szakállas és bajuszos kozákhadnagy, egész illedelmesen meghajtja magát,

kezet csókol és tudtára adandja nagysádnak, hogy huszad magával oda van

kvártélyozva.

Nagysád meghívja őket ozsonnára. A közkatonák salonban, a tisztek a

kabinetben, a közkatonák pálinkát, a tisztek theát kapnak, s ez így tart

vagy hat hétig, azután a regement odább vonul; a közkatonák a salonból

egyet-mást elvisznek, a tisztek pedig a boudoirban egyet-mást ott

hagynak, nagysád pedig egy este meg tudja: hogy férje ki van nevezve

orosz statustitkárnak.

Ilyen lesz – nagysádkám – az a háború.

Nem kell azoktól a katonáktól úgy félni.

Mióta be van bizonyítva: hogy a nők is emberek, azóta a katona csupa

emberszeretet.

58.

Petőfi mult szerdán könyvtárát árverezteté el s a begyült összeget a

hadfogadási költségek pénztárának ajándékozta.

Korponai hadi érdemeiért nyert érdem-pénzét, mely harmincz aranyat nyom,

ajándékozá ugyan e czélra.

Széchenyi és Batthyányi grófok minden ezüstnéműiket tevék a haza

oltárára. Zichy Manó gróf öt mázsa ezüstjét küldte a pénzverdébe.

A Károlyi család több mázsa ezüstneműit küldte el a nemzeti bank

alapjához.

A miniszterek egy évi fizetésöket adták vissza a nemzet pénztárának.

A nemzeti kaszinó minden ezüst készletét és 20 ezer ftnyi összeget adott

át.

Czegléd város a felszólítás előtt 9600 p. ftig járult az önkénytes

adakozásokhoz.

Önkényteseink serege naponként szaporodik.

Tömérdeken, a legszegényebb fiúk, a husz forintot, melyet beállásukkal

kapnak, nehány garas levonásával rögtön visszaadják.

Egy fiatal ember mostanában kapta ki tizezer forintnyi osztályrészét, s

azt rögtön átadta a nemzeti kincstárnak, maga pedig önkénytesnek állt

be. A rendes katonaság közül is számtalanan ide soroztatták be magukat.

A nemzeti szinház tagjai négyezer pforintot adtak át a hazának. Wodjaner

másfél mázsa ezüstöt. (Akkor sem kellett hozzá commentár. J. M.)

59.

Horvátország május 10-dikén hadat üzent Magyarországnak. Reménylem: hogy

nem fogjuk őket helyünkbe várni. Megyünk: mindenki elmegy. Ilyenkor nem

tudom, azt kell-e bámulnom inkább, a ki elmegy, mint azt, a ki itthon

marad?

Ez utóbbi határos volna a vakmerőséggel.

Hah, mily dicső lesz!

Az őrtűz körül letelepedve véres papirrongyokra dobhátán irni csodás

jeleneteket, a minőkről a mai kor gyermekeinek sejtelme sem lehet. Látni

a halált teljes pompájában s lefesteni arczát Hallani a csaták

rivalgását s leirni szavait.

Vinni a zászlót előre, hol legsűrűbben hull a golyó, küzdeni érte,

kicsavarni az ellen kezéből, megcsóválni a levegőben, és meghalni érte.

Hah mint fog tántorogni a lerészegült föld, a vérrel itatott föld, s a

gyávákat, kik házaikból nem mernek kijönni, mint temetendi téglafalai

közé! Mint fog megnyilni, hogy a holtak kijöhessenek sirjaikból!

Újra fogják látni egy Hunyadi arczát, Kinizsit, Rákóczyt, Lehelt és

Botondot, az ős István király szentelt koronáját, Kapistrán barátot,

Dobót az egri hőst, a hét _magyar vezért_, Zrinyi Ilonkát, egri

asszonyokat! ők mind fel fognak támadni újra, föltámadnak unokáik

unokáiban, s föltámad velök a hajdani magyar dicsőség!

Magyarország földjét újra el kell foglalnunk. Karddal és tűzzel mutatni

meg, hogy a magyar nép életet érdemel. Karddal és tűzzel bizonyítani be,

hogy e hazában csak egy Isten lehet úr, a magyarok istene.

Ezt tenni fogjuk. Úgy áldjon meg az ég!

60.

Egy reformált gyülekezet minden ezüst és arany edényeit felküldte a

hadi-kincstárba. Rajtunk a sor catholica szentegyházak! Ha most

áldoztok, elveszthetitek ezüst szentjeiteket; de megmenthetitek a

catholicismust; ha fösvénykedtek, majd a muszka ezüstjeiteket is elviszi

s tetejében még görögöt is csinál belőletek.[15]

Forradalom alatt irt művek · 第 110 / 212 题