Fel munkára!
Nem összetett kezekkel, hanem dolgozókkal kell imádni az Istent. Ne
méregesse senki erejét, ne számítsa azokat, kik még háta megett vannak,
hanem tegyen úgy és annyit, mintha senkitől sem várhatna segélyt. Nincs
oly kicsiny embere a hazának, kire szüksége ne volna. Nincs férfi, nincs
nő, kinek tennivalója ne lenne, kinek segélyét a hon nélkülözni tudja.
Mindenkinek annyi a kötelessége, mennyit elbír. S mindenki elbír annyit,
a mennyit komolyan es elszántan föltesz magában. Nem a tömeg nagysága,
hanem az erő nagysága teszi óriássá a nemzetet.
Fel munkára! a halál a küszöbön van. Kik az életnek hasznát nem veszik,
megszünnek élni. Tegyen mindenki annyit, a mennyit elbír. A férfiak
legyenek ébren, vigyázzanak minden bejövőre és kimenőre, keressék fel az
árulókat és kémeket, és tegyék őket ártalmatlanokká. Ássák el vermekbe
az eleséget, hogy hadseregünk ne legyen azt kénytelen az ellenség előtt
felégetni.
Árkoljanak körül minden falut, hogy egyes portyázók be ne járhassanak
zsákmányolni. Készítsen mindenki magának fegyvert, olyat, a milyet tud.
Gyakorolja magát annak forgatásában, az ügyes férfi kezében a bot is
különb fegyver, mint ügyetlenében a kard.
Tulajdon hadseregünk számára gyűjtsenek élelmiszereket, tűzelőfát, és
vigyék helyébe, az állam kárpótlást nyújtand értök. Hol a folyóvizek be
vannak fagyva, vagdalják be a jeget, hol erdőkön megy keresztül az út,
vágják le a fákat, s rakják keresztül az utakon. A dombokra építsenek
őrgunyhókat, a hol egymást felváltva, éjjel és nappal vigyázzanak arra,
a mi körülöttük történik. Gyanús embereket fogjanak el. Az ellenség
közeledtét vagy távoztát adják hirül, verjék félre a harangokat.
Hol ellentállani nem tanácsos, vonuljanak félre, ne hagyjanak a
helységben semmit, s mihelyt az ellen távozott, térjenek újra vissza s
rakjanak gátakat a visszavonulásra. A holtakat és sebesülteket, kiket
vagy magunk, vagy elleneink kénytelenítettek hátrahagyni, szedjék össze:
a holtakat temessék el rögtön, a sebesülteket ápolják. Tulajdon
sebesülteinket testvéri kötelessségből, az ellenét pedig azért, hogy
értök majd azon honfitársainkat, kik hasonlónl estek az ellen kezébe,
visszaválthassuk.
Kiket a nép vezetőül választ, érdemeljék meg a bizalmat. Buzdítsák,
világosítsák fel társaikat, beszéljenek velök a közügyekről, tudósítsák
őket a nemzet helyzetéről, a főcsaták kimeneteléről, öntsék beléjök a
hon szeretetét, menjenek elő példával, hol áldozatra vagy bátorságra van
szükség.
Legyenek mindig a nép között, ne kiméljék a fáradságot.
Ha minden egyes embert külön kell is megnyerniök az igaz ügynek, dicső
fáradság az.
Előbb férfiakat nyerünk, aztán csatákat. Jó vezér csinálja a jó
hadsereget, jó tanácsadó a jó népet. Tekintse magát mindenki a szabadság
apostolának s érezni fogja magában a szent lelket, mely a némát szólani
tanítja, mely az érzéketlent föllelkesíti, és a gyávát hőssé szenteli,
mely tömegeket térít meg és tart meg. Hangoztatni kell az igazságot,
hogy azt mindenki hallja és mindig hallja. Tartani kell népgyüléseket:
ki magában legtöbb lelket érez, lépjen fel, szóljon egyszerűen, mondjon
igazat, híja segítségül az Istent, híja segítségül a népet, és ők meg
fognak jelenni, és segélyük naponként közelebb, és naponként erősebb
leend. Ki magában legtöbb bátorságot érez, álljon elő, esküdjék meg,
hogy házát és hazáját minden módon és mindenki ellen védelmezni fogja,
és a nép együtt fog vele esküdni s megtartja esküjét.
A nők legyenek mindenttevők családi körükben. Csaták idejében ápoló
kezekre van szükség.
Ha valaha, most kell takarékosnak lenni. Semmit se venni, a mire
mulhatatlanul szükség nincsen s mindent megszerezni, a mi szükséges,
lelkesíteni a kételkedőket, ápolni a szenvedőket, és a bátrakat
buzdítani, ez a nők szent kötelessége. Ne legyen egy nő, ki miatt egy
férfi kötelességét elfelejtse.
A gyermekek, kiket még nem illet meg a fegyverviselés, készüljenek oly
életmódhoz, mely kenyeret ád, mely mellett az ember már ifjú korában
önmagáé lehet.
Ezentúl nem a henyélőké leend a szép haza, s azok, kiknek munkás
kezeitől fel fog virágozni, nem leendnek többé mostoha fiai. Kik a
munkát, a szorgalmat nem szégyenlik azoké leend a boldogság és a nemzet
tisztelete.
Föl a munkára! Mindenki! Mindenütt! Munkás kezek imáját hallgatja meg az
Isten. Munkás kezek szabadítják meg a hazát.