(Előszó. – Az Első Könyvnek 1–5 része.)
Három könyvre van osztva, mint már korábban megjegyeztem.
Az első könyv _Előszó_val kezdődik. Ebben homályos elmélkedés van
röviden arról, hogy a miként az első keresztyéneket üldözték, ugy az uj
hivőknek is készen kell lenni az üldözésekre s azoktól megrettenni nem
szabad.
Az Előszó után Az Életnek vallásáról szóló fejezet következik. Ez több
részre van osztva.
Az 1. Rész szól arról, miként teremtette Isten a világot s abban az élő
állatokat és az embert. Az embert urrá tette a földön, de kötelességei
is nagyobbak, mint az oktalan állatokéi. Az ember főkötelessége Istennek
imádása s parancsainak kételkedés nélkül, versengés és panasz nélkül
szivbéli szeretetből hiven teljesitése. De az ember Ádám és Éva
tilalomszegése által bűnbe esett. A zsidók az eredendő bűntől nem tudtak
szabadulni, mert nekik törvényük volt, ők a törvény alatt álltak s ők
csak a törvényt teljesitették. Volt azonban Istennek egy öröktől fogva
való titka, mely ha megnyilvánul: általa az ember tökéletes lehet s
üdvösségre juthat. E titok a Megváltónak eljövetele, Jézusnak születése.
A ki benne hisz s őt igazán követi: az megszabadul az eredendő bűntől s
eljut az örökkévaló boldogságra.
A 2. Rész szól a Megtérésről és a Keresztségről. Az embernek meg kell
térni a bűnből s testi életében is szent életet kell folytatni. Erre
elvezet a hit után fölvett keresztség. A hit egyes tételeinek összessége
benne van az ősi keresztyének által elfogadott ugynevezett apostoli
hitvallásban. Ennek egyes tételeit a szentirásra való sokszoros
hivatkozással igazolja.
A 3. Rész szól a Gyermekek Keresztségéről. A néma csecsemő szólni se
tud, hinni se képes, hitét megvallani épen nem tudja. Rá nézve tehát a
keresztelő viz csak viz és nem szentség. Se a szülők, se a keresztszülők
vallása nem a csecsemő vallása. Nem is kell a csecsemőt az elkárhozástól
félteni. Az elkárhozás csak bűnös élet következése, bűnt pedig a
csecsemő el nem követhet. A haláltól se kell őt keresztség nélkül
félteni. A kisded gyermek csak azért szenved halált, hogy üdvözülhessen.
A 4. Rész szól a Kis Gyermekek felől való Kételkedésekről és a sok
Szentségről. Ne kételkedjenek a házasfelek a kis gyermekek
üdvözülésében, ha azok idő előtt el találnának halni. Isten az ő szent
fia által a szent keresztséget nem az ártatlanoknak, hanem a bűnösöknek
rendelte. Vitatja a bérmálás, a gyónás, a mise, a bucsujárás s az utolsó
kenet elégtelenségét. Ezekkel szerinte a bűnből megtérni s az üdvösséget
elnyerni nem lehet.
Az 5. Rész szól a Tiszta Életről és a Gyónásról. A gyónás és vezeklés
nem üdvözit, csak a tiszta élet üdvözit. Jézus nem azt parancsolta a
bűnös asszonynak, hogy gyónjon és vezekeljen, hanem azt parancsolta,
hogy többé ne vétkezzék. A gyónást kenyér és bor szinében kell
teljesiteni.