(Miért kell ismernünk Fröhlichet? – Szülővárosa s annak hagyományai.)
Fröhlichről irnom kell. Mindent meg kell irnom, a mit róla tudok. Idegen
nemzet fia, más faj szülöttje, de hajszálnyi szerepe neki is van a
magyar nép életének történetében. A magyar nazarénusok felekezetének
megalapitója nem ő, hanem Hencsey. De az első gondolat mégis tőle jött.
Ezt a gondolatot átvette tőle Denkel s Denkeltől Hencsey. A gondolatból
rendszert, hitvallást, felekezetet, intézményt Hencsey alkotott. De az
agy, mely a gondolatot szülte, mégis méltó az emlékezésre, a
megismerésre.
Hencseyt is hozzá vonzotta vágya. Szerelmes atyafiának tartotta az urban
s tudni akarta, hogy az ő tudománya miben egyezik, miben ellenkezik
Fröhlich tudományával. Később, Hencsey halála után, Fröhlich
levelezésben is állott néhány magyar nazarénussal. Kovács Józseffel,
mint már emlitettem, latin nyelven. Néhány levele nálam is van.
Mit tud, mit jegyzett fel a német irodalom Fröhlichről, én bizony nem
tudom. Bizonyára többet jegyzett föl, mint az én könyvem. Nem buvároltam
élete történetét, de azért leirom e történet vázlatát. Ugy, a miként a
magyar nazarénusokkal való érintkezésből az adatokat összeszedhettem.
Fröhlich Henrik Sámuel a mult század elején született Brugg vagy Bruck
nevü kisded városban. E város Aargau kantonban Svájczban fekszik.
Zürichtől nem messze, a Baselbe vezető úton, a hol az Abre, Reuss és
Limmat folyók egyesülnek.
A város lakossága alig áll 1200 főből. Mindamellett virágzó ipara,
gazdag kórháza, mintaszerü népiskolája, gyönyörü fekvése s különösen
gazdag helyi történeti multja miatt a hirnevesebb svájczi városok közé
tartozik. Alapitása a római foglalások korát is megelőzi.
Van egy régi vára. Ennek alsó részét »fekete torony«-nak nevezik. Ez még
a rómaiak korában épült s akként áll, a mint ez előtt több mint
ötödfélszáz évvel a Habsburg-grófok megujitották. A vár és város a
Habsburgok tulajdona volt. Egykor Bernhez tartozott s ettől Zsigmond
magyar király szakitotta el, mint német császár. Egyuttal szabad városi
rangra is emelte. Az elszakitás kérdését a konstánczi zsinaton is
tárgyalták. A város neve többször szerepel Svájcz felszabaditásának
történetében is. A legrégibb nemzeti ünnepélyek egyikét, az ugynevezett
Ruthenzug-ot egykor itt szokták tartani. Ennek eredete a hagyományok
homályában tünik el. Hasonlitott ez némileg az olympi ünnepekhez s erre
gyakran az egész köztársaság legkitünőbb ifjai gyültek össze, hogy
egymással a daliás játékok kedvteléseiben versenyezzenek.
Itt született Fröhlich, a hitujitó. Nem kell összetéveszteni a másik
Fröhlichhel, a költővel, a ki szintén itt született.
A születés helyének nincs mindig módositó hatása a lelkek fejlődésére.
De néha van. E kis város nagyon ismeri a hagyományokat. Elevenen
idegenkedik a Habsburgok nevétől. A gőgöt, a zsarnokságot, a vallási
üldözést, a nép jogainak eltiprását a Habsburgok nevével köti össze. E
hagyományok közt nőtt fel, mint gyermek, a kis Fröhlich.
Melyik évre esik Fröhlichnek, a hitujitónak születése: nem tudom.