Rövidítések: _Bp. H. = Budapesti Hirlap; Bp. Sz. = Budapesti Szemle; Sz.
F. = Szépirodalmi Figyelő._
=Irodalmi élet.= A Szilágyi Sándor szerkesztette _Pesti Röpívek_
irodalmi szemléjének beköszöntő cikke. Az _Irodalmi élet_ összefoglaló
címe alatt Gyulai – mint rovatvezető – öt bírálatot írt, valamennyit
névtelenül, de nem egyszersmind jelzés nélkül. A cikkek előtt egy nyilas
silhouetteje látható, s hogy e jegy mögött Gyulai lappang, annak
igazolására – a tárgyi vonatkozásokat (pl. az írói tulajdonjog
tiszteletbentartásának éber gondja), későbbi cikkeiben megismétlődő
idézeteit, kedvelt szóhasználatait stb. nem tekintve – elég lesz
utalnunk arra, hogy a 6. sz.-ban megjelent negyedik bírálatot (Horváth
Döme: _Alföldi színműtár_) Gyulai maga iktatta _Dramaturgiai Dolgozatai_
(I. köt.) sorába.
=Egy földönfutó hátrahagyott novellái.= (Pálffy Albert novellái.) A
_Pesti Röpívek Irodalmi életé_nek harmadik bírálata. Gyulai
szerzőségének bizonyítékait 1. az előbbi jegyzetben.
Az ötödik bekezdés ezen sorai: «… kikeltünk közelebbről a bennlevők
hallgatagsága ellen» – hivatkozás a _Pesti Röpívek_ben megjelent egyik
korábbi bírálatra, amelyben Gyulai többek közt ezeket mondja: «Különös
előítélet kapott lábra jelesebb költőinknél. Tetszenek magoknak
elvonulva, mintha e szegény nemzet már nem is volna méltó hozzájok.
Valóban jól megválaszták az időt… Miért a bánatba merült jó nemzetet
évődésének hagyni s átadni a haldokló nyugalmas álmának, melyből
rendszerént halálra ébrül?… Sokan a politika köpenyével takaródznak… De
nálunk divat mindent politikával vegyíteni össze s meghajolni nehány
balfogalom előtt. Alig tehetjük, hogy ne legyünk keserűek s talán
igazságtalanok is. Kedvünk van a fájdalmat affektációnak, az elvből
hallgatást népszerűséghajhászatnak nevezni, stb.» (_P. R._, 3. sz.
90–91. l.)
A hatodik bekezdés következő helyén: «Különben nekünk sem erről, sem az
ellenkezőről legkisebb tudomásunk sincs» – csillag alatt a szerkesztő
(Szilágyi Sándor) megjegyzi: «De van nekünk. E munkák 1848-ban ki voltak
nyomva, Heckenast még akkor megvette, de a kiütött forradalom miatt
korábban nem jöhetett ki. Az írói jog legkevésbbé sincs sértve.»
=Keveháza.= Arany «kisded eposzának» s két másik költeményének ezen
jellemzése tulajdonképpen egy hosszabb cikk kiszakított fejezete. A cikk
a Császár Ferenc szerkesztése mellett 1853-ban kiadott _Szikszói
Enyhlapok_ c. jótékonycélú album bírálata. (_Szépirodalmi Lapok_, 1853.
15–16. sz.) A bírálat bevezetéséből – általános tájékoztatóul – közlünk
néhány sort: «A _Szikszói Enyhlapok_ történeti cikkeket, novellákat és
költeményeket tartalmaznak. Röviden ismertetésöket adjuk, előre
bocsátván, hogy a jótékony cél az ítészet szavát el nem némíthatja, s
azon különben méltánylandó mentség, mi a véglapon olvasható, oly
könnyelműségre, minőt a költemények megválogatásában tapasztalhatni,
senkit föl nem jogosíthat, annál kevésbbé Császárt, ki egykor több volt,
mint szigorú ítész; mert igazságtalan volt, és egy Petőfi irányában.» –
Következik a kiadó bevezető cikkének, valamint Kővári László, Fáy
András, Ilorváth Cyrill, Bulyovszkyné, Bernát Gáspár, Egressy Gábor,
Degré Alajos, Kovács Pál stb. cikkeinek kritikája; Arany János
költeménye után Lévai, Szász Károly, Császár Ferenc, Tóth Kálmán stb.
verseiről szól Gyulai röviden.
Arra nézve, hogy az _1000_. jegy valóban Gyulai dolgozatait jelzi, –
_Dr. Papp Ferenc_ c. igazgató úr, Gyulai munkái kiváló ismerőjének
becses közlése alapján – utalunk Arany Jánosnak Tompához írott egyik
levelére, hol Arany (éppen a _Keveháza_ bírálatára tett célzással) az
_1000_ jegyű cikkiróban Gyulait nevezi meg: «… a _Gyulai (1000)_
enthusiasmusa megszégyenít.» (Arany János _Hátrahagyott levelezése_,
1888. I. 308. l.)
=Sujánszky Antal vallásos kötleményei.= Aláírva: _1000_. Gyulai
szerzőségét illetőleg l. a fennebbi néhány sort.
=Pünkösd napja.= Mint érdekes ritkaságot: Gyulai kevésszámú csevegő
modorban írt tárcacikkeinek egyikét közöljük ezt a hangulatos és friss
naplótöredéket. Észrevételei, bíráló megjegyzései (pl. a _Szökött
katoná_ról és a népszínműről) különben is helyet követelnek Gyulai
kritikai dolgozatai gyüjteményében. – Hogy a _–g_. jegy Gyulai jegye,
bizonyítják a _Szépirodalmi Lapok_ _–g_. jegyű színi kritikái, melyek
valamennyien szerepelnek a _Dram. Dolg._ I. kötetében.
A harmadik bekezdés első két sora célzás Szabó István _Arkadia a
magyarok hazája_ című dolgozatára. (Megjelent _Új Magyar Múzeum_
1851–52.)
=Egy kis szóváltás.= Gyulai szerzőségére vonatkozólag l. _A Vasárnapi
Ujság XXV. évfordulójára_ írt visszaemlékezés (_Emlékb_. II. 56. l.)
következő sorait: «… amidőn a hivatalos lap megtámadta szerény lapunkat,
a szerkesztőség nevében én állottam ki védelmére _Egy kis szóváltás_
című cikkben.» A hivatalos lap támadó cikke: _Bp. H._ 1854. ápr. 2.,
384. sz. 2166. l. «Vegyes hírlő» c. rovatának második híre. A cikk «A
magyar nép nevelői és informátorai» címmel névtelenül jelent meg. A _Bp.
H._ szerkesztője: Szilágyi Ferenc.
=Kemény Zsigmond regényei és beszélyei.= A Kemény Zsigmond fölött
tartott emlékbeszéddel (_Emlékb_. I.) a legszorosabban összefügg. A
kettő sok tekintetben kiegészíti egymást, sokban egyezik; e dolgozat az
alap, melyen Gyulai emlékbeszéde épül.
=Egy pár jegyzet a «Visszatekintés» című cikkre.= E cikk voltaképpen a
Szász Károllyal folytatott s «hosszúra nyúlt polémiát» zárja le.
Előzményei Gyulainak _Néhány szó a kritikáról_ c. dolgozatára mennek
vissza. (_Sz. F._ 1860–61. I. évf. 17–18. sz. és _Krit. dolg._) Erre
következett _Még néhány szó a kritikáról_ Szász Károlytól. (_Sz. F._
1860–61. I. évf. 21–22. sz.). Ezt követte Gyulai válasza: _Megint a
kritikáról._ (_Sz. F._ 1860–61. I. évf. 29., 34., 35. sz. és _Krit.
dolg._).
Közben a _Sz. F._ 1860–61. I. évf. 30. sz. 478. lapján Szász Károly
«_Gyulay_ (sic!) _Pálnak_» ezeket mondja: «Ön azt állítja, hogy én ön
szavait ferdítve és valótlanul terjesztem elé; de úgy tetszik, ön ezt
nem bizonyította be egyetlen esetben sem. Ez ellenében én bátorkodom
öntől kérdeni: 1-ör. Mikor mondtam én s mikor közölhetett e lapok
szerkesztője oly badarságot,* minőt ön reám fog: hogy _az
értelmetlenség, számítani nem tudás és badarság, mint a költői szellem
szükségképi alkatrészei szerepelhetnek?_ 2-or mikor mondtam én, hogy ön
valamely rögeszmét: _személyes ellenszenv palástolására_ vett volna föl?
Átalában mikor szóltam önnek személyes ellen-szenveiről egy szót is? –
Egész tisztelettel kérdi _Szász Károly_.» A * alatti jegyzetben mintegy
hasábnyi terjedelemben a szerk. (Arany János) közvetítő békítgetése:
«Uraim az istenért! ne olvassanak többet egymás iratából, mint a mennyi
abban írva áll stb.»
Szász Károly fenti kérdéseire vonatkozik Gyulai csillag alatti jegyzete
_Megint a kritikáról_ c. cikke végén: «E számban (t. i. _Sz. F._
1860–61. I. évf. 30. sz.) ön… stb.» – Ugyancsak ott, a csillag előtt
tesz Gyulai megjegyzést Arany János jegyzetére: «A szerk. már megkezdé a
nyilatkozást e lapok 30-ik számában… stb.»
Csak mindezek után következik Arany János _Visszatekintés_ (és nem –
mint Gyulai az eredeti szövegben hibásan idézi – «Visszatekintések») c.
cikke. (_Sz. F._ 1860–61. I. évf. 36–41. sz., aláírva: A. J. Később
kötetben is: _Arany János prózai dolgozatai._ Bpest, 1879.). Arany
_Visszatekintése_ – amint azt maga is mondja – nem annyira Gyulai pörös
ügyét illeti, mint Brassai Sámuelnek _Mégis valami a fordításról_ c.
dolgozatát (Brassai dolgozata: _Sz. F._ 1860–61. I. évf. 19–20., 27–28.,
30–33. sz. Arany _Visszatekintése_ után a többi folytatás a 48–50.
számokban.) – Így tehát Gyulaira csupán a két lapnyi bevezető rész
vonatkozik. (_Sz. F._ 561–562. l.)
Az itt elmondottakhoz fűződnek Gyulai «jegyzetei».
=Adalék népmeséinkhez.= Gyulai verse: _Az Igazság és Hamisság._
(Allegoria). _Sz. F._ 1862. II. évf. 2. sz. 25. l. – A szerkesztő, Arany
János, szóbanforgó cikke, «_Eredeti népmesék._ Összegyüjtötte Merényi
László. I–II-ik kötet. Pest, 1861. Kiadja Heckenast Gusztáv.»: _Sz. F._
1862. 1–4. sz. A Gyulai feldolgozására vonatkozó sorok a 4. sz. befejező
közleményében. – Kriza János gyüjteményében (_Vadrózsák_, Székely
népköltési gyüjtemény. Szerkeszti Kriza János. I. kötet Kolozsvártt,
1863. Stein János.) a mese címe: _Az Igazság és Hamisság utazása_. Ez
azonban a mesének egy másik változata; a királyleányról nincs benne szó.
A mesében háromszor is előforduló _vetéskapu_ helyén Krizánál _város
kapuja_ szerepel.
=Néhány év Petőfi életéből.= A Jósika Miklóst és Szász Károlyt érintő
megjegyzésekre nézve l. Gyulainak _Megint a kritikáról_ c. polémiáját
(_Krit. dolg._), a továbbiakra nézve pedig e kötet _Polémiák_ c. cikkét.
=Két ó-székely ballada.= A szövegben (120. l.) ugyan nem javítottuk ki,
de a «Bátori Boldizsár» c. ballada befejezését méltató sorokban Gyulai
tévesen írta, hogy «Bátori ló halálába érkezik, rohan a vérpadra stb.»
Itt ugyanis nem Bátoriról van szó, hanem az «erdéji kapitányról».
=Budapesti Szemle XLVIII.–XLIX. füz.= Ennek és valamennyi-g jegyű
dolgozatnak eredetére nézve l. e kötet teljes aláírású _Polémiák_ c.
cikkét, mely a szintén _-g_ jegyű _Törökország fővárosa_ c. dolgozattal
kapcsolatos; ez a cikk kétségtelenné teszi Gyulai szerzőségét, mi
egyébként a tartalmi és formai sajátosságokból is kiviláglik. – E cikket
rövidítve közöljük, szaggatott vonalakkal helyettesítvén a mellőzött
idézeteket s az általános tartalmi ismertetést.
=A nemes fészek.= Ennek, valamint az összes _-i_ jegyű dolgozatnak
szerzőségére vonatkozólag l. e kötet _Polémiák_ c. cikkét, melyben
Gyulai többek között ezeket mondja: «E lapban (t. i. a _Sz. F._-ben) az
_-i_ és _-y_ jegyű cikkeket mind én írtam.»
=Apró polémiák.= _Nővilág_ Divatlap a magyar hölgyek számára. Szerk.
Vajda János. 1862. VI. évf. 26. sz. 414. l. Gyulai szószerint idézi a
«_Pesti hírek_» c. rovat első hírét. – _Gombostű_. Szépirodalmi és
társaséleti, divatközlöny. Szerk. Rózsaági Antal. 1862. I. évf. 76. sz.
2409. hasáb, «Hírcsarnok» c. rovat első híre. – A polémia Gyulainak
_Önbírálat_ c. kritikájára (_Sz. F._ 1862. 13–18. sz.) megy vissza.
Ebben mondja többek között a következőket: «Azután a «Gombostű» dicsérte
meg (az Önbírálatot). Különösen kiemelte belőle azt, hogy az egész nagy
magyar alföldön oly kezdetleges ősállapotban van minden, amint nagy
Árpád apánk idejében. Rózsaági úrnak alkalmasint azért tetszett annyira
ez a hely, mert talán a Gombostűből éppen oly kevés számú példány jár az
Alföldre, mint Árpád idejében. A «Nővilágnak» szintén föl kellett
szólalnia. Ajánlotta e «gúnyostorozó» művet az ő kedves honleányainak,
mint igen tanulságost s belőle mutatványt is közlött.»
=Törökország fővárosa.= A továbbiakra nézve l. a _Polémiák_ jegyzeteit.
=Polémiák.= «A szerkesztő kevés tért engedhetett rendelkezésem alá»,
azért mert a _Sz. F._ ezzel a számmal megszűnt; erre utal a cikk végén
ez a sor is: «minthogy a Figyelőben már nincs terem.»
Szeberényi nyilatkozata közvetlenül Gyulai cikke előtt: «_Elkésett
nyilatkozat Gyulainak egy vádjára._» (_Sz. F._ 1862. II. félév, 26. sz.
404–405. l. Aláírva: Szeberényi Lajos.)
A _–z_ jegyű bírálat, melyet nem Gyulai, hanem valószinűleg Szász Károly
írt: _Vegyes cikkek nők számára._ Írta Szabó Richard. Aláírva: _–Z_.
(_Sz. F._ 1862. II. 21. sz. 323. l.)
Br. Horváth Miklós _Egy kis polémia_ c. ellenbírálatát l. _Az Ország
Tükre_ Budapesti Képes Közlöny. Szerk. Balázs Sándor. 1862. I. évf. 23.
sz. 330–331. l. Aláírva: H.
Riedl nyilt levele: _Kritikai Lapok_ a magyar tudományosság,
szépirodalom és művészet érdekében. Szerk. Riedl Szende. 1862. 14. sz.
329–332. l. _A «Kritikai Lapok» szerkesztőjének nyilt levele Gyulai
Pálhoz_.
Az «élesbnél élesb» megjegyzéseket Gyulai Vajda János _Önbírálat_ c.
röpiratának kritikájában (_Sz. F._ 1862. 13–18. sz.) tette. A röpiratot
a _Kritikai Lapok_ 1862. évf. 10. sz. ismerteti: «Legújabb könyv.
Figyelmeztetés ez új jelenségre.» Erre a panegyrisre jegyezte meg
Gyulai: «A röpiratot a «Kritikai Lapok» oly nagy hűhóval üdvözelték,
mintha a szerkesztőség valamelyik tagja írta volna. Valóban e röpirat
éppen oly kevés eszmével meri leckézni a m. nemzetet, mint amily kevés
tudománnyal fogott hozzá a Kr. lapok szerkesztősége az ő úgynevezett
tudományhonosításához.» Alább pedig: «Mi nem vagyunk barátai Riedl
«Kritikai lapjai»-nak, mert az esztétikához keveset ért, tudományos
kritikája pedig a legtöbbször elég felületes és iskolás szagú stb.»
=Dalok könyve.= Névtelen cikk a _Koszorú_ «Irodalom»-rovatában. Gyulai
szerzőségét a tartalmi vonatkozásokon (kifakadás az antológiák
felburjánzása ellen, stb.) kívül főleg az bizonyítja, hogy a rovat
negyedik, _Nemzeti Színház_ c. darabját Gyulai Pál felvette dramaturgiai
dolgozatai sorába: _Dram. dolg._ I. köt. 382. l.: «_Egy új színműtár_.
Kiadja Toldy István. Nemzeti színház. I–II. kötet. Pest, 1863.»
=Budapesti Szemle. LIV. füz.= Névtelen cikk. Gyulai írta, mert az első
sorokban hivatkozik a _Koszorú_ 1863. I. 14. sz.-ban közölt
ismertetésre, melyet _-g_ jellel szignált.
=Gróf Széchenyi István politikai iskolája.= Szintén névtelen cikk, de
soraiból kiérzik Gyulai hangja. V. ö. e cikket az _Önbírálat_
kritikájának (_Sz. F._ 1862. 13–18. sz.) következő soraival: [Vajda
János] «legkiállhatatlanabb, midőn Széchenyieskedni akar s még Széchenyi
szókötéseit is utánozza. Egész második Török János áll előttünk.»
=A magyar orvosok és természetvizsgálók IX-ik nagygyűlése.= Mint különös
érdekességet: Gyulai egyetlen riportszerű dolgozatát közöljük e cikket.
=Újabb magyar lantosok.= Névtelen cikk. Gyulai szerzősége mellett a
következő bizonyítékok szólnak: 1. A _Koszorú_ «Irodalom» rovatának
cikkeit jórészt Gyulai írta. 2. Az antológiákkal való visszaélésről
szólva, elítéli a kiadókat, mint a _Dalok könyve_ c. előbbi cikkben. 3.
Tompáról, Szász Károlyról, Lévayról rokonszenvesen nyilatkozik, ellenben
kifogásolja, hogy Zilahy Károlynak majd minden költeménye ott van a
gyüjteményben (lásd a Zilahy munkáiról írt kritikát). 4. Gyulaira
vallanak végül a Petőfiről mondottak és az antológiát ajánló, befejező
sorok.
=A magyar nemzeti irodalom története.= Névtelen eikk. A hang azonban
Gyulaira vall.
=Petőfi életrajza.= A cikk második felét v. ö. Gyulainak _Zilahy Károly
munkái_ról írt bírálatával.
A «sírhalmomi» szóról. E cikk, mely Gyulai Vörösmarty-kiadásához szolgál
adalékul, válasz Fogarasi János alábbi megjegyzéseire (_Koszorú_, 1865.
III. évf. 6. sz. 142. l., aláírva: Fogarasi):
«Sírhalmomi gyásznak elég jel
A sárga levél.
_Vörösmarty_ [_A haldokló leány._]»
«Vörösmarty minden munkái» első kötete 223. lapján ezen jegyzék áll: «A
_sírhalmomi_ merészb és szabálytalanabb ragozás, mint az annyira divatba
jött _házbani_, _kertbeni_ s ehhez hasonló ragozások. Mindenesetre
hibás, se a régi, se a népnyelv nem igazolja s esztétikai szempontból
sem igen lehet támogatni.»
«Legyen szabad egyik legrégibb, legkitűnőbb eredeti, még pedig prózai
nyelven írt nyelvemlékünkből tökéletesen hasonszerű esetet idézni.
«Az 1403-dik évbeli szentpéteri végzésben olvassuk: «Hogy ha az vidéki
bort valahol az falukon, avagy városokon ez mi _városonki_ gyalánt és
neve alatt valaki eladand.» Senki sem fogja tagadni, hogy a «sírhalmomi»
szó ragozási alakja teljesen azonos a «városonki» (azaz: városunki) szó
ragozási alakjával. Vörösmarty idézett verse még 1829-ben jött ki az
Aurórában, a szentpéteri végzés csak 1840-ben jutott nyilvánosság elé és
csak kevéssel előbb jött napfényre. Vörösmarty tehát innen nem vehette.
Ámde Vörösmartynak oly kitűnő érzéke vala hasonlíthatlan nyelvünkben,
mint csak fölötte keveseknek, mióta azt ősapáink megteremtették.»
Eddig Fogarasi megjegyzései. Gyulai válasza közvetlenül ezen sorok után
következik. – A dologból egy kis polémia lett. A _Koszorú_ következő
számában (_Koszorú_, 1865. III. évf. 7. sz. 165–166. l.) _Felvilágosítás
Vörösmarty «sírhalmomi» szóalakjára címen_ Fogarasi válaszolt Gyulainak.
A polémiát a szerk., Arany János, csillagalatti ötsoros jegyzete zárja
le. «Mi a kérdéses alakot: _sírhalmomi gyász_ oly költői merészségnek
tekintjük, mely egy Vörösmartynál, éppen merészsége által, megkap és
kiragad a mindennapiságból; de azért nem engednők meg, hogy a próza pl.
_bundámi prémet_ írjon vagy mondjon.»
_A «sírhalmomi» szóról_ címet a _Koszorú_ tartalomjegyzékéből vettük át;
mind Fogarasi jegyzete, mind Gyulai válasza ugyanis cím nélkül van
közölve a _Koszorú_ «Irodalom»-rovatában.
=Zilahy Károly munkái.= E bírálattal kapcsolatosan l. a _Petőfi
életrajza_ c. előbbi cikket. – A «Verőfényes napok» c. novelláról
mondottakat v. ö. «Az út a révpart felé» c. bírálattal (Gyulai:
_Bírálatok_).
=Eötvös emlékbeszédei.= E bírálat több részletét (az Akadémia, Eötvös
lelki tulajdonai) Gyulai Eötvös fölött tartott emlékbeszédébe is
beolvasztotta.
=Színházi szemle.= A hírlapok cikkei, melyekre Gyulai hivatkozik, a
következő számokban jelentek meg: _Pesti Napló_, 1875 okt. 3. XXVI. évf.
226. sz. – _Fővárosi Lapok_, 1875 okt. 13. XII. évf. 234. sz. – _Nemzeti
Hirlap_, 1875 okt. 13. I. évf. 284. sz. – _Ellenőr_, 1875 okt. 13. VII.
évf. 284. sz. – _Kelet Népe_, 1875 okt 13. I. évf. 121. sz. – _Hon_,
reggeli kiadás, 1875 okt. 13. XIII. évf. 234. sz. – _Pester Lloyd_, 1875
okt. 13. XXII. évf. 238. sz. – E kritikával kapcsolatban l.
gyüjteményünk _Helyreigazítás Dóczy «Csók»-ját illetőleg_ c. cikkét a
hozzáfűzött jegyzetekkel együtt. – A Rákosi, Dóczy és Csiky darabjairól
mondottakat v. ö. a _Dram. dolg._ II. kötetének következő bírálataival:
_A szent korona varázsa; Vegyes párok; Csiky Gergely újabb színművei,
Proletárok._ E későbbi bírálatok mind hivatkoznak a _Színházi Szemlére_.
=Helyreigazítás Dóczy «Csókját» illetőleg.= A cikk az _Ellenőr_ «Hazai
Irodalom» c. rovatában jelent meg ezzel a bevezetéssel: «– _Gyulai Pál_
egyetemi tanár úrtól a következő helyreigazítást vettük:» – A
«Helyreigazítás» címet Szinnyeitől _(Magyar írók)_ kölcsönöztük. (Itt
említjük meg azt is, hogy Szinnyei adata: «Ellenőr (1877. 62. sz.»)
téves; a cikk ugyanis nem a 62., hanem a 63. számban van; igaz ugyan,
hogy a márc. 5-i példányok fölé is tévedésből 62. sz-ot szedtek 63
helyett.). A cikkecske, mely Gyulai felszólalását provokálta, az
_Ellenőr_ 1877 márc. 4. IX. évf. 62. sz. «Tárca» rovatában olvasható «A
fővárosból» cím alá foglalt pletykahírek között: _«Új közösügy – a
«Csók»_.
=Petőfi és a M. T. Akadémia.= A _Fővárosi Lapok_ szerkesztője, akihez
Gyulai e helyreigazító levelet intézte, Vadnai Károly. Gyulai egyik
adata téves; Eötvös nem 1846-ban, hanem 1847-ben írt cikket Petőfiről
(l. _Pesti Hirlap_ I. 880. sz. 315. l. 1847. május 14.). –
Gyüjteményünknek ez az egyetlen darabja, melynek eredeti szövegében
Gyulai jellegzetes _cz_-je helyett mindenütt egyszerű _c_ szerepel. Ez
mindenesetre a _Fővárosi Lapok_ korrektorának egyéni akciója.
=Válasz Grünwald Béla úr nyilt levelére.= A _Bp. Sz._ 1878. évi
folyamában (16. k. 421–428. l.) egy ilyen című névtelen bírálat jelent
meg: _A Felvidék. Politikai tanulmány. Írta Grünwald Béla. Budapest_,
1878. _Ráth Mór. (Ára 1 frt)_. Grünwald Béla erre _Nyilt levelet_
intézett _Gyulai Pál úrhoz, a Budapesti Szemle szerkesztőjéhez_. (_Bp.
Sz._ 1878. 17. k. 193–203. l.). Gyulai válasza közvetlenül ezen nyilt
levél után következik.
=A szerkesztő jegyzetei Volf György válaszára.= A _Bp. Sz._ 1879.
évfolyamában (21. k. 184–198. l.) _Magyar Nyelvemlékek_ címmel egy V.
jegyű bírálat jelent meg, amely az Akadémia nyelvtud. bizottsága által
1874–1876-ban kiadott _Nyelvemléktár_ I–V. kötetével foglalkozik. A
bírálat azzal kezdődik, hogy e mű már be volt a _Bp. Sz._ közönségének
mutatva (l. _Bp. Sz._ 16. k. 432. l.), de nem volt részletesen
ismertetve; tekintsük egy kissé közelebbről stb. Erre a kritikára Volf
György _Válasz a Nyelvemléktár ügyében_ c. ellenbírálatot írt (_Bp. Sz._
1879. 21. k. 411–425. l.). Volf az egész bírálatban személyes bosszút
lát. A névtelenségnek – úgymond – ma semmi értelme nincs, káros mind az
irodalomra, mind az íróra stb. – A szerk. (Gyulai) jegyzetei közvetlenül
ezen válasz után olvashatók, cím nélkül. A címet mi adtuk. – Ez
éleshangú polémiánál szükséges megjegyezni, hogy a két ellenfél között
később igen jó viszony fejlődött ki; Gyulai szívesen fogadott cikkeket
Volftól a _Bp. Sz._-be s az Akadémiában is örömest dolgoztatta.
Az anonymitas kérdésére nézve l. még gyüjteményünk következő cikkeit:
_Néhány év Petőfi életéből, Apró polémiák, Polémiák._ Gyulainak a
névtelenségről vallott felfogását kizárólag a jelen kötet fenti
dolgozatai tüntetik fel.
=A szerkesztő jegyzete.= Gyulai e jegyzetet Péterfy Jenő _Bírálóimnak_
c. polémiájához (_Bp. Sz._ 26. k. 313–318. l.) fűzte. Péterfy polémiája
felelet Asbóth János és Keszler József bírálataira, melyek a _Pester
Lloyd_ban (1881. 95. sz.), illetőleg _Ellenőr_ben (1881. 172. sz.)
jelentek meg és támadták Péterfynek _Jókai Mór_ról írt s a _Bp. Sz._-ben
(26. k. 1–27. l.) közölt tanulmányát. A _Pesti Naplót_ Péterfy polémiája
nem említi. – A jegyzet elején tett célzás Kossuth _Iratai_ra vonatkozik
s így kapcsolatban van Gyulai _Még egyszer Kossuth és a pragmatica
sanctio_ c. cikkével (_Bp. Sz._ 26. k. 144–155. l. és _Bírálatok_).
=A Nyelvőr és a Budapesti Szemle.= Aláírás nélkül jelent meg, de Gyulai
szerzősége kétségtelen; a cikk közvetlen folytatása Gyulai _A Nyelvőr és
a költői szabadság_ című, szintén anonym dolgozatának _(Bírálatok)_, sőt
kapcsolatban van a Volf György válaszához írt szerkesztői jegyzetekkel
is. – A polémia körébe vágó cikkek sorrendje egyébként a következő:
Bánóczi József: _Greguss Költészettanának is mertetése_ (_Magyar
Nyelvőr_ 1881. X. k. 421–424. l.); Gyulai: _A Nyelvőr és a költői
szabadság_ (Bp. Sz. 28. k. 318–320. l.); Szarvas Gábor: _Fatum est_ (_M.
Nyelvőr_ 1881. X. k. 553–557. l.) s végül Gyulai szóbanforgó cikke: _A
Nyelvőr és a Budapesti Szemle._ – A Gyulainak feladott kérdések a
_Nyelvőr_ VIII. k.-ben (1879 máj. 15. sz.) találhatók; az ezekre való
megfelelésre Szarvas Gábor _Ballagi Mór és a magyar nyelv_ c. cikkében
(_Nyelvőr_ X. k. 59–69. l.) sürgeti Gyulait. – A cikk befejező soraiban
említett nyilt levél a _Bp. Sz._ 29. k. 349–352. lapján olvasható.
=«Toldi szerelme» egy kihagyott versszakáról.= E bensőséges hangú
visszaemlékezés inkább szépirodalmi, mint kritikai mű, – érdekes
irodalomtörténeti vonatkozása miatt azonban jól illik a gyüjteménybe;
mellőzése – úgy hisszük – indokolatlan lenne.
=Deskriptív kritika.= Gyulai első megjegyzése Alexander Bernátnak _Dóczy
Lajos_ról írt cikkére (_A Hét_ 1890. 22. sz.) vonatkozik. Alexander erre
nyilt levelet intézett Gyulaihoz _Deskriptív kritika_ címmel (_Bp. Sz._
63. k. 478–480. l.). Ehhez kapcsolódik Gyulai második, rövid jegyzete.
=Jászai Mari asszony Elektrája.= A _Bp. Sz._-ben (65. k. 318–320. l.)
_Spectator_ aláírású nyilt levél számolt be _Jászai Mari asszony
Elektrájá_ról. Gyulai e nyilt levél végszavához fűzi csillagalatti
(kiadásunkban I. számmal jelzett) jegyzetét.
=A M. T. Akadémia s egy pár hirlapíró.= _A Hét_ből idézett rész az 1893
máj. 14-iki szám _Irodalom_ rovatának _Akadémiai_ kezdetű pár soros
híréből való, a _Pesti Hirlap_ból vett idézet pedig az 1893 máj. 15-iki
szám _Arany emlékezete_ c. részletes tudósításából. – _A Hét_ nem hagyta
szó nélkül Gyulai cikkét; erre vonatkozóan l. _A Hét_ 1893 jún. 4-iki
sz.-nak _A Budapesti Szemlében_ kezdetű polémiáját.
=A Nemzeti Színház és Szigligeti.= A _Bp. Sz._ eredeti szövege alatt
feltűntetett gondolatjel (-) sajtóhiba; Gyulai _–i_ jegyét a
tartalomjegyzék helyesen közli. – «A néhány évvel ezelőtt bővebben
fejtegetett észrevételek» – hivatkozás gyüjteményünknek _A Nemzeti
Színház műsoráról_ c. cikkére.
=Egy kis polémia.= A polémia idézetei a _Bp. H._ 1899 júl. 3-iki
_Szarvas Gábor szobra_ c. vezércikkéből és Sebestyén Károly _Szarvas
Gábor_ról írt cikkéből (_Magyarország_ 1899. júl. 2.) valók.
JEGYZÉKE GYULAI PÁL AZON KRITIKAI DOLGOZATAINAK, MELYEK KÖTETBE
ÖSSZEGYÜJTVE MÉG NEM JELENTEK MEG.
Gyüjtési munkálatainkban Szinnyei József repertóriuma _(Magyar írók)_
szolgált a legfőbb útbaigazításokkal. Mivel e gazdag, bár nem teljes
repertórium még mindig bő kútfeje a Gyulai-irodalomnak, közöljük
lajstrom gyanánt, hozzávéve az általunk felkutatott dolgozatok címeit s
elhagyva Gyulai szépirodalmi munkáinak, valamint eddigi köteteibe s
gyüjteményünkbe fölvett dolgozatainak jegyzékét.
_Regélő Pesti Divatlap_, 1842. Színi kritika.
Kolozsvári _Nemzeti Társalkodó_, 1843–44. Kisebb dolgozatok.
_Pesti Röpívek_, 1850. 1. sz. Dobsa Lajos: Marquis Brumon; 2. sz. Boross
Mihály: Házasság spekulációból; 3. sz Barna Ignác: Szerelemhangok; 9.
sz. A Hölgyfutár poétái; 4–10. sz. Társaséletünk.
_Fiatalság Barátja_, 1851. Vegyes közlemények.
_Szépirodalmi Lapok_, 1853. 9. sz. Losonczy László költeményei; 14. sz.
Elsz Sándor – B. S. F.: Ő nem féltékeny; 15–16. sz. Szikszói Enyhlapok;
46. sz. A chinai salon.
_Vasárnapi Ujság_, 1854. 1. sz. Irodalmi ismertetések: Toldi,
Hunyadiak-kora; 6. sz. gróf Teleki József; 1866. 44. sz. Kemény
Zsigmond; 1867. 7. sz. Pákh Albert; 1873. 49. sz. Csengery Antal.
_Pesti Napló_, 1855. II. 51. sz. Obernyik Károly; 1857. 10., 25. sz.
Petőfi szülővárosáról; 1862. 224., 236. sz. A magyar írók segélyegylete
és a «Vezér» tárcaírója; 242. sz., 1863. 15., 23., 24., 28. sz. A magyar
írók segélyegylete; 1867–68. Politikai cikkek Deák-párti szellemben, 8.
sz. Perczel Mór emlékirataira; 1872. 78. A Kisfaludy-Társaság utolsó
űléséről; kisebb cikkek; 1874. 135., 142. Deák F. levele B. Wesselényi
Miklóshoz. 236. sz. Petőfi költeményei s az írói tulajdonjog; 1878. 2.,
3. sz. A magyar írók segélyegylete; 1879. Petőfi és Prielle Cornelia.
_Magyar Sajtó_, 1862. 241., 1864. 35., 56., 1866. 81. sz. Magyar írók
segélyegylete.
_Szépirodalmi Figyelő_, 1861. I. 46. sz. Kazinczy Ferenc levelei Cserey
Farkashoz (csillagalatti jegyzet); 1862. 13–18. sz. Önbírálat; 15. sz.
Spanyol népmesék; 20. sz. Szerelem és eskü; 23–24. sz. Kolozsvári album.
_Koszorú_, 1863. I. 19. sz. A magyar ember könyvtára; A magyar
izraeliták évkönyve; A magyar nemzet classicusai; 1864. II. 10. sz. Amit
a nők legjobban szeretnek; 11 sz. Nyelvtudományi Közlemények; Budapesti
Szemle LXI. füz.; 20. sz. Budapesti Szemle LXII., LXIII. füz.
_Budapesti Szemle_, 1866. 4–5. sz. Flegler Szalay Lászlóról; Imre S.:
Magyar irod. tört. 5–8. sz. Kisf.-Társ. 1867. 8. sz. Chateaubriand és
kora, Ponsard emlékezete: 1868–1869. 10–15. sz. Kisf.-Társ.; 1881. 27.
k. Vázlatok a M. T. Akadémia félszázados történetéből; 1882. 33. k.
Válasz Trefort Ágost nyilt levelére; 1884. 39. k. A Pesti Napló és a
Kisf.-Társ.; 1885. 42. k. Budapest a kiállítás alatt; 44. k. A komáromi
és váradi színészet tört. 1891. 66. k. Sipulusz tárcái; 67. k. Magyar
vagy német színház? 1892. 73. k. A Bp. Hirlap és gr. Széchenyi István;
1894. 77. k. A Magyar Nyelvőrnek; 80. k. Huszár Anna; 1896. 87. k.
Testamentum, A szív könyve; 1897. 91. k. Igazság a földön; 1898. 95. k.
A bevándorlók; 1900. 102. k. Korhadt fakeresztek: 103. k. Ugody Lila;
1904. 118. k. Emlékezés Deák Ferencre; 119. k. Jókai Mór önmagáról.
_Politikai Hetilap_, 1866. Bírálatok.
_Budapesti Közlöny_, 1867. Bírálatok; 2629. l. Magyar írók segélyegylete
kimutatása; 1872. 74. sz. Lord Byron és Rutilius.
_Sürgöny_, 1867. 44. sz. Magyar írók segélyegylete.
_Hon_, 1867. 36. sz. Magyar írók segélyegylete.
_Reform_, 1870–71. Vegyes cikkek és bírálatok.
_Ellenőr_, 1877. 438. sz. Petőfiről, előad. után Sümegi Kálmán (Gyulai
egyetemi előadásáról szóló tárcacikk).
_A Kisfaludy-Társaság Évlapjai_, XVII. Jelentés Lukács Móric haláláról;
XVIII. Pohárköszöntője Tóth Lőrinc félszázados írói munkásságának
ünnepén; Bíráló jelentés Pálffy Albert _Eszti kisasszony professzora_ c.
regényéről; XIX. Beszéde a Katona-ünnepen, Kecskeméten, 1883 ápr. 16;
XXI. Bír. jelent. Baróti László _Újabb Petőfi-reliquiák_ c. művéről;
XXIII. Bír. jelent. Kunoss Ignác török népmeséiről; XXV. Bír. jelent.
Ferenczi Zoltán _Petőfi-életrajzáról_; XXVIII. Bír. jelent. Kriza János
költeményeiről; XXIX. Üdvözlet Apponyinak; XXXII. Üdvözlet Rákosi
Viktornak; Jelentés Pálffy Albert haláláról; XXXIV. Bír. jelent. Lehr
Albert _Hermann und Dorothea_-fordításáról.
_Nemzet_, 1882. 52. sz. Petőfi és Klapka; 1893. 28. sz. A
Kisfaludy-Társaság és gr. Apponyi Albert.
_Budapesti Hirlap_, 1882. 248. sz. Petőfi élete és költészete, Gyulai
előadásaiból.
_Akadémiai Értesítő_, 1883–84. Jelentések a Péczely drámai pályázatról;
1885. Jelentése a széphalmi mauzoleumról s javaslatai; 1886. Jelentés a
Péczely drámai pályázatról.
_Egyetértés_. 1883, 357. sz. Felolvasása Petőfi dalairól.
_Magyar Ifjúság Lapja_, 1885. Arany János _Ártatlan dac_ című
költeményének története.