Elza. Borzasztó ez. Úgy kérdez, mint valami biró.
Az ördög. Nem. Maga felel úgy, mint valami vádlott. Álljon fel, kis
lány. Én majd leülök. Azt akarom, hogy magának legyen igaza. Tudja-e
azt, hogy János Jolánt szereti? Vigyázzunk: szereti, de a legbensőbb
becsülés határán belül.
Elza. Ismerem ezt a becsülést. Volt egy szobalányunk, aki a mamát
méltóságos asszonynak nevezte, és ellopta közben a fél staffirungját.
Az ördög. Kis lány, beszéljen több tisztelettel azokról a dolgokról,
amikkel a nőket becsapják. Ha ezek a komisz hazugságok nem volnának,
olyan volna a szerelmi életünk, mint a macskáké.
Elza. Utálom a hazugságot.
Az ördög. A hazugságokat, fiam, tisztelni kell. Mátyás királlyal meghalt
az igazság, és mégis megvagyunk. De ha egyszer valamelyik királlyal meg
talál halni a hazugság, lemehetünk a fenébe!
Elza. Hát jó, elhiszem, hogy becsüli.
Az ördög. Szóval tudja, hogy a fiú szereti.
Elza. Hogy tudom-e? Egyebet se tudok.
Az ördög. Akkor beláthatja, nincs mást tennie, mint kiállani az útból.
Lemondani.
Elza. De hát miért mondta tegnap, hogy küzdjek? Mikor tanácsot kértem.
Az ördög. Nem én mondtam édesem. Maga mondatta velem. A magyar nyelv
egyik legnagyobb hazugsága ez a kifejezés: tanácsot kérni. Az ember
sohse kér tanácsot. Az ember ad egy tanácsot másnak, a maga számára, és
ezt hallani akarja. A tanácsadó tükör, amiben, a kétkedő ember megnézi
magát. Aki még mindig nem tudja, hogy mikor tanácsot ad, csak tükör, az
megérdemli, hogy befoncsorozzák.
Elza. Hiszen, ha tudnék lemondani!
Az ördög. Tanulja meg!
Elza. Kitől? Az anyám nem tud lemondani egy premiérről. Az apám nem tud
lemondani egy szivarról. Egész életemben arra tanítottak, hogy minden
van, ami kell. És most mondjak le egyszerre mindenről? Hol vegyem? Hol
vegyem?
Az ördög. Hiszen maga okos lány. Vannak nők, akik abból élnek, hogy
minden órában lemondanak egy férfiról.
Elza. Az istenért… kikről beszél?
Az ördög. Ne vesse meg a rossz nőket. Tőlük tanulunk csókolni mi
férfiak, és tőlük tanulnak velünk bánni, maguk, nők. Tisztelje a rossz
nőket, fiam, mert ezt a tudományt ők tartják fenn. Ők vigyáznak az örök
tűzre, nem a Vesztaszüzek. Engem csak az vigasztal, hogy a tudomány még
a Vesztaszüzekről is kimutatta, hogy rossz nők voltak. Különben, mit
tudom én. Én nem tartottam nekik az – örök tüzet.
Elza. De hát hol vegyek én egy rossz nőt?
Az ördög. Hát… leánynak bizony nehéz egy kicsit. Hm. Lássuk csak. Hiszen
az első nő, akivel az életben találkozunk, már félrelépett nő: a dada.
Él még a dadája?
Elza. Az én dadám tisztességes nő volt.
Az ördög. Fogadni mertem volna. A szobalányuk csinos?
Elza. Nem. Csunya. Önkéntes az öcsém.
Az ördög. Baj, baj. Megálljunk csak! Megvan. Hát majd én beiratom magát
a lemondás iskolájába. _Az ajtóhoz megy kiszól._ Cinka… miért vár, fiam,
az előszobában? Hisz megfázik. Jőjjön be, várjon itt, itt be van fűtve.
_Bevezeti Cinkát. Cinka némán meghajol Elza felé. Elza viszonozza a
köszönést. Cinka leül._
_Csönd_.