(Eső.)

41.

Ezer madár elindó’,

Egy közüle messántó[57],

Mind az ezer megá’.

(Fonal szövés közben.)

42.

Tömpe zsidó menybe néz,

Fé’ lábon á’[58] fütyörész.

(Káposzta.)

43.

Ződ a háza,

Négy szobája,

Négy komondor

Visel gondot rája.

(Dió.)

44.

Nekem olyan kis tyúkom vót, hogy a főd alá járt tojni.

(Hagyma.)

45.

Egy kis juhász fé’ lábon á’,

Többet őriz négyszáz juhná’.

(Diófa.)

46.

Kinek vótam lyánya,

Annak lettem anyja.

Éldes apám uram

A lyányának fija.

(Sajátos költői monda: egy embert tömlöcre vettettek, éhségre

kárhoztattak, s egyedül leánya jótékony tápláló emlője menté meg a

szörnyű haláltól.)

JÁTÉKOK.

1. Angyaljáték.

– Mit etté’ ma?

Turós lepényt.

– Mit ittá’ rá?

Hidegvizet.

– Min ász?[59]

Cserépen.

– Min lebegsz?

Levelen.

– Nézz az égre?

Eb nézzen.

– Köpj a földre!

Eb köpjön.

Ha mind ezekre a felelő el nem neveti magát a kérdező ezt mondja neki:

„_angyal vagy_.“ Ellenkezőleg: „_ördög vagy_.“

2.

– Mér kü’dött az ur asszony? haja gyöngyöm haja.

Nektek hidat csinálni! haja gyöngyöm haja.

– Minek nektek a hid? haja gyöngyöm haja.

Katonának át járni! haja gyöngyöm haja.

– Mi lesz annak vátsága? haja gyöngyöm haja.

Piros barna, menyecske! haja gyöngyöm haja.

3.

Járom járom az uj háznak.

Váralját, váralját.

Aki tanót emberséget

Személje[60] me’! becsülje me’!

Álljon ki, álljon ki!

Bitám uram üzente,

A lányodat kérette.

Letszebbiket, letjobbikat

Karcsu magosságút.

Ezt körbe fogózva játszák a leányok.

4. Más darab ugyan ily alkalommal.

Cickám cickám

Van-e neked párod?

Vagyon, vagyon

De semmire vagyon.

Add nekem ezt!

Elkapom ezt,

Szita szitapéntek

Siralom csötörtök

Dob szerda!

A legények regementye

Igen cifra.

Bene forog Sándor Bándor

Igen nyalka.

Uccu szivem Rebeka,

Rebe- Rebe- Rebeka.

Panuska.

5.

Cickám cickám

Fogtá’-e egeret?

Fogtam, fogtam,

De elszalajtottam.

Mig a kacsát behajtottam

Két pár csizmát elszaggattam

Kacs, kacs, kacs!

E játék a fennebbivel rokon.

6. A libajáték.

Legelőször is a legények közül egyet megtesznek farkasnak. Aztán a

játszó leánykák magok közül egy gazdasszonyt és egy liba pásztort

választanak. A gazdasszony most a libákat (a többi leánykákat) át

olvassa a libapásztornak, ki nyomban kihajtja őket a gyepre. Később a

gazdasszony elkiáltja magát:

– Hajtsd haza a libát te!

– Nem lehet.

– Mé’ nem?

– Gát alatt a farkas.

– Mi’[61] csiná?

– Mosgyik.

– Mibe?

– Vérbe.

– Mibe töröközik?

– Selyem keszkenőbe.

– Hova teszi a selyem keszkenőt?

– Ládácskába.

– Hova teszi a ládácskát?

– A fődre.

– Gyöttök-e zabra?

– Nem.

– Gyöttök-e árpára?

– Nem.

– Gyöttök-e apátok, anyátok kenyerire?

Ekkor a pásztor haza kergeti a libákat. Azonban a farkas kiugrik az

árokból s egyet kettőt elkap a seregből.

A gazdasszony ezt kérdi otthon:

– Hun maradt két liba?

– Elment a nádasba tojni.

Ezután addig hajtogatja a libákat legelni, mig a farkas mind elfogdossa

öket.

Ekkor a gazdasszony meg a liba pásztor elmennek a farkashoz s ezt

kérdezik tőle:

– Nem látott erre egy sereg libát?

– De láttam, arra ment a töviskes uton.

Elindulnak de nemsokára vissza térnek.

– Jaj lelkem – mondja a gazdasszony – nem láttón’[62] mink arra semmit,

a lábonk meg tele ment töviskvev csak szedje ki!

Mikor ki akarja szedni, jól a kezére vágnak.

Később megint arra mennek s kérdezik:

– Nem látott erre egy sereg libát?

– De láttam arra ment a deszkás uton.

Elmennek arra is de nemsokára vissza térnek.

– Jaj lelkem nem láttón’ mink arra semmit, a lábonk meg tele ment

szálkávav csak szedje ki belőle!

Mikor ki akarja szedni jól a kezére vágnak.

Később megint arra mennek s kérdezik:

– Nem látott e erre egy sereg libát?

– De láttam arra ment el a gyémántos uton.

Elmennek de innen is nem sokára vissza térnek.

– Jaj lelkem nem látton’ mink arra se semmit, a lábonk meg csupa vér,

mindössze szurkáta a sok gyémánt.

Ekkor a libák elkezdenek gágogni a padláson, mire a gazdasszony ezt

kérdi a farkastól:

– Mi zörög a padláson?

– Tennap hoztam egyzsák gyiót azt törik a fiaim.

– Nyissa csak ki!

– Nem lehet, elveszett a kócscsa.

– De mégis kerressük meg!

Megkeresik, felmennek a padlásra, hát látják hogy a liba mind ott van.

Ekkor aztán nagy örömmel haza hajtják.

7. Dinnye játék.

Néhány gyermek összeáll, s az ut közepén zsombékokat csinálnak porból.

Magok közül egyet kiválasztanak dinnye pásztornak; ki kevés távolságra e

helytől lefekszik s ugy tetteti magát mintha aludnék; a többi aztán

csendesen oda lopódzik s a pszeudó dinnyét felkapkodva, a pásztorra ily

szavakat kiabál:

– Lopuk lopuk a dinnyét

Elaludt a pásztor.

Csipa van a szemibe.

Erre a pásztor felugrik, a tolvajokat megkergeti, s a kit elfoghat

kegyelem nélkül megzálogolja, ez igy megy mindaddig mig a zálog halomra

gyűlik. Következvén a zálog kiváltás, a pásztor kezébe fog egyet s ezt

kiáltja:

– Kié ez a zálog?

– Enyim, enyim – kurjangatja a tulajdonos.

– Kit szeretsz? – kérdi a zálogszedő.

– Pannikát.

– Ilyen ágyat vessen neked Pannika!

Ekkor magasra hajítja a kezében lévő tárgyat, s ez igy tart mig a

zálogok mind ki nem váltatnak.

8. Sas játék.

Több gyermekek összeállván, egymás derekát átkarolják, s igy hosszú

láncformát képeznek. A legerősebbet sassá s az erejében utána következőt

annyjokká teszik. Az anyjok, azután a sereg élére áll, mig a sas vele

szemközt foglal álláspontot. A sas most erősen sürög forog s ily

szavakat mond:

– Sas vagyok elkapom!

– Anyja vagyok nem hagyom!

A játék addig tart mig a sas mind el nem kapdossa a kicsinyeket.

9.

Midőn héja közelít a faluhoz, a palóc gyermek következő verset kiabál

mint egy üdvözletére:

Hélya hélya kontyos,

Igen nagyon loncsos.

Meggyujtottam kőváradot,

Benne hagytam két fiadot.

Ugy sirattad maj’ mebbomlasz érte,

Cinkanával étetted.

Éldes tejbe fürdetted,

Hélya ne!

Vagy:

Hélya hélya lakatos

Látom lábad ripacsos,

Csőllőre csattogóra,

Ángyom ablakára.

Ez utolsó sort igy is mondják:

Csőllőre csattogóra

Piros nyomdokóra.

10.

Ha az ég elborul, a gyermekek következő versecskével csalogatják ki a

napfényt:

Gyöjj ki gyöjj ki verő!

Ne menj Maconkára!

Mer’ Maconkán

Csontot törnek,

Tökvev harangoznak.

11.

A gyermek kis fekete pettyes veres bogárkát vesz kezére, s ezt dalolja

neki:

Katalinka bogárka

Hova visznek engem?

Égnek-e földnek-e

Vagy a tűzbe vetnek?

12. Karácsony esti köszöntő,

melyet a leányok ablak alatt énekelve mondanak:

Margit asszony jó gazdasszony

Kelj fel az ágyadbó’!

Kötsd fel szolgáló Rózsidat

Az ő mély álmábó’,

Siessetek turós, mákos,

Szilvás lepényt sütni!

Ha mi velünk elakartok

Betlehembe jutni.

13.

Farsang utolsó napján nem csak a gyermekek, de az éltesebbek is nagy

fanyársakkal járnak sorba minden házat, ezen üdvözlő rythmust szavalván,

illetőleg énekelvén a háziak tiszteletére:

Farsangi turi,

Nem mehet a fára,

Csak ugy karmizsálja,

Gazdasszonynak egészségit várja.

Gyönnek mennek az ekék,

Az aranyos ekék

Árpafődet szántani.

Zab szaporodjon!

Buza bukrosodjon!

Házatoknak négyszögi

Négyen gyerőnk rajta!

Ugrik ugrik kis Jézuska

Veres kabátkába.

Felszaladt a macska a padlásra, nekem is hozzanak egy darab szalonnát!

A háziak most egy darab szalonnát adnak át a fersangolónak, melyet az

megköszönve nyársára szúr s tovább lépdel.

Javítandók.

19. lap. 8, 9, 13, 18. sorban a „ho’nap“ mindenütt „hónap“-nak

olvasandó.

61. „ 3. sor „ma“ = „maj’“.

76. „ fel 15. sor „huszonégy“ = „huszonnégy.“

95. „ fel. 7. sor „ráüt“ = „ráű’t“

101. „ alólr. 4. sor „hogy im“ = „hogyim“.

117. „ alólr 1. sor „megyünk“ = „menjünk.“

Jegyzetek.

[Footnote 1: Soha mennem nyugszik = soha meg nem nyugszik. A =g= kimarad

s az utánna következő =n= megkettőztetik.]

[Footnote 2: Az elmondó még ezt tette hozzá: „ekkor Darvas Kis Kelemen

reá borult a Sallai szép Kata holt testére és ott halt meg.“]

[Footnote 3: Megest = megint.]

[Footnote 4: Ausó feüső = alsó felső.]

[Footnote 5: Mőre = merre.]

[Footnote 6: Mint már fentebb megjegyeztük, itt a =g= =s=-re változik, s

igy ejtetik: _mésse_. De nehogy értelmet zavarjon, jobbnak láttuk

aposztróffal jelölni.]

[Footnote 7: _Mőné_ = _minél_, _mennél_. Mint _mőre_ = _merre_.]

[Footnote 8: _Tyittyák_ = tiltják.]

[Footnote 9: _Meszeüve_ = _meszelve_.]

[Footnote 10: _Aszondják_ = _azt mondják_.]

[Footnote 11: Páfalyi = pálfalvi.]

[Footnote 12: Mennyőtté’ = megnőttél.]

[Footnote 13: Megá’ = megállj.]

[Footnote 14: Csecsvev tartottá’ = csecscsel tartottál.]

[Footnote 15: Kócscsa = kulcsa.]

[Footnote 16: Genge = gyenge.]

[Footnote 17: Asse = azt se.]

[Footnote 18: Akié’ = a kiért.]

[Footnote 19: Mevvetetté’ = megvetettél.]

[Footnote 20: Tyizmámnak = csizmámnak.]

[Footnote 21: Taupa = talpa.]

[Footnote 22: Eünyüttem = elnyűttem.]

[Footnote 23: Mindé’ = mindég.]

[Footnote 24: Szerelmönnek = szerelmünknek.]

[Footnote 25: Hosz’ ki = hozd ki.]

[Footnote 26: Betakallak = betakarlak.]

[Footnote 27: Eümenek = elmenek.]

[Footnote 28: Kossó = korsó.]

[Footnote 29: Feüneveüt = felnevelt.]

[Footnote 30: Szivva = szilva.]

[Footnote 31: Feütekéntett = feltekintett.]

[Footnote 32: _Bogácsa_: ezzel rokon a _bodak_, mely szinte gyurva

készül.]

[Footnote 33: Barna hajó = barna hajú.]

[Footnote 34: Aragyi = aradi.]

[Footnote 35: Hanne = hadd ne.]

[Footnote 36: Balázs Gyarmat = Balassa-Gyarmat.]

[Footnote 37: Tőtyi = tölti.]

[Footnote 38: Szavó = szavú.]

[Footnote 39: Szűte = szülte.]

[Footnote 40: Örő = örül.]

[Footnote 41: Vák ki = vágd ki.]

[Footnote 42: Vat tőlem = vagy tőlem.]

[Footnote 43: Torom = torony.]

[Footnote 44: Mellásd = meglásd.]

[Footnote 45: Kék = kellene.]

[Footnote 46: Korácsú = korú.]

[Footnote 47: aszonta = azt mondta.]

[Footnote 48: mettenné = megtennél.]

[Footnote 49: fauvav = fallal.]

[Footnote 50: Kiszísfazék = ciberés fazék, melyet mindig a kemencének e

célra készített mélyedésében tartanak.]

[Footnote 51: Memmeg ebből, meg meg, = ismét.]

[Footnote 52: Tésztaféle.]

[Footnote 53: Morvány = fonottkalács.]

[Footnote 54: Emmink = a mienk.]

[Footnote 55: A mennyiben a hust kicsinyítve picinek mondják, s igy

alkalmazzák a lábra is.]

[Footnote 56: Óma = alma.]

[Footnote 57: Messántó = megsántúl.]

[Footnote 58: Fé’ lábon á’ = fél lábon áll.]

[Footnote 59: ász = állsz.]

[Footnote 60: személje ebből személni, ez ige, a _becsülni_ szóval majd

nem’ egy értelmű.]

[Footnote 61: Mi’ csiná = mit csinál.]

[Footnote 62: Látton. = láttunk.]

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

V A magyarirodalom története A magyar irodalom története

XI összeszögellő bércein összeszögellő bércein)

XV mynyegzői ajándokokkal menyegzői ajándokokkal

XVI _bijony (bizony)_ „_bijony (bizony)_

XIX =hedegő= (hegedű) =hegedő= (hegedű)

XIX változik p u. változik p. u.

XX (jőjjön már sógor-helyett jőjjön már sógor helyett

XX „=eregygyék má’ bátya= „=eregygyék má’ bátya=“

XX lágyul p, u. lágyul p. u.

35 14. 35.

37 Feuneveüt = felnevelt. Feüneveüt = felnevelt.

48 rózsás pallag.. rózsás pallag…

91 már enyém leszesz, már enyém leszesz.

94 most is fáj…. most is fáj…

103 felséges király. felséges király.“

104 ennek a legénynek. ennek a legénynek.“

119 tudta már. hogy tudta már, hogy

127 igértél a feleségemnek. igértél a feleségemnek.“

129 a sor arrais a sor arra is

131 itthon vagyok. itthon vagyok.“

133 (Furó,) (Furó.)

133 (Fejsze). (Fejsze.)

134 (Gyalogut). (Gyalogut.)

134 (Hó). (Hó.)

134 (Kürtő). (Kürtő.)

134 (Szekérkerék). (Szekérkerék.)

142 Panuska Panuska.]

Palóc népköltemények · 第 5 / 5 段