És ehez járul még az összehasonlítás a magyar czigánynyelv, és az angol,
cseh, franczia, török, görög, német, lengyel, orosz, spanyol és nubiai
czigánynyelv között.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Ehhez a munkához hozzászólni én nem vagyok illetékes, ide egy egész
tudós társaság kell!
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Nekem két nap tartott, a míg keresztül küzdöttem magamat rajta. Már most
én is azt mondhatom, a mivel a czigány fejezi ki a «Köszönöm szépen»-t.
– Fenséges uram; nagyszerü munka ez! Hanem hát én nem tudok hizelkedni.
Csak azt mondom, hogy ki kellene ezt adni.
– Még kell hozzá irnom.
– Ki kell nyomatni így, a hogy van.
– Félek a kritikusoktól.
– Hiszen fenségedet nem csipik meg a darazsak.
– De ezek nagyon nagy darazsak.
– Hiszen ha én a kritikusoktól megijedtem volna, akkor otthon maradtam
volna Komáromban prókátornak.
– Hát én akkor mit olvastam volna? No de lássa, én sem tudok hizelkedni;
visszaadom a kölcsönt a czigány nyelvtanért.
De végül mégis megigérte ő fensége, hogy meg fogja irni a Rudolf
trónörökös könyve számára a magyar czigányok szokásait, jellemrajzát,
nyelvét, s aztán a mint le lesz tisztázva, sajtó alá adja a Romano
csibakéró sziklaribent.
Isten éltesse sokáig!