József nádor mély kedélyű messzelátó lélek volt; megáldva gyöngéd
érzésekkel, regényes hajlamokkal és gondviselésszerű helyes tapintattal.
Első házassága valódi érdekfeszítő regény. A két császár, Ferencz és Pál
között vihartjósló ellenséges viszony támadt, mely válságos hadviseléssé
fenyegetett elfajulni. A bécsi udvar ekkor József főherczeget szemelte
ki arra a küldetésre, hogy Szentpéterváron a felförmedt földi istenek
haragját lelohaszsza.
Az indulatos, erőszakoskodó Pál czár dölyfös haraggal fogadta az ifju
fejedelmi sarjat, s az udvaroncz sereg uralkodója kedélyhangulatát
éreztette vele. Csak egy szív nyilt meg előtte: a czár legifjabb
leányáé, kedvencz gyermekéé. A míg a diplomaták a hódító hadjárathoz
készültek Ausztria ellen, az alatt József is végezte a maga hódítását, s
a czár csak akkor tudta meg, hogy a béke meg van kötve, mikor a kedvencz
leánya Alexandra megvallotta neki, hogy az ifju főherczeg birja a
szivét. Ekkor aztán ő is meglágyult, s a szövetség egyszerre lett
megkötve az apák és gyermekek között.
A Szentpéterváron végbement esküvő után Pál czár elrendelé, hogy a
hazájába térő ifju házaspárt száz hintó kisérje, udvari néppel rakva a
határig; valamennyi hintó ujdonat új legyen. A főudvarmester azonban
jónak látta az új hintókra kapott pénzt zsebre tenni, s a helyett ócska
hintókat festetett meg újnak, azokat állíttatta elő a nász kiséretére.
Az elindulás perczében Pál czár, a mint gyermekeitől búcsut vett, az
utánuk következő hintókat megállíttatá s a tollkésével az új festésen
vakarást tett, meglátta az alatta levő régi fénymázt. S azzal az egész
díszkiséret, a főudvarmesterrel együtt, nászút helyett czakkompakkostól
Szibériába kocsikázott.
Az orosz czári mátka csodaszép volt s a lelke hű képmása arczának.
Virágkorában halt el. A nádor ürömi birtokán van egy keleti stylben
épült kápolna, abban aluszsza Alexandra Pavlovna örök álmát. Alakja most
is ép és romlatlan, (épen mint a krasznahorkai csodahalotté, Serédi
Andrássy Istvánnéé). A mi hogy fel lett fedezve, ez a története.
A czár szeretett leányát egész keleti pompával rendelé eltemettetni,
arany koronával a fején, drágaköves nyaklánczokkal és kösöntyükkel
felékesítve s egy orosz prépostot, tizenkét énekessel együtt rendelt
Ürömre, a kik ott naponkint isteni tiszteletet tartsanak a kápolnában a
kedves halott fölött. A sírbolthoz vezető ajtónak három kulcsa volt: az
egyik állt a nádornál, a másik a czárnál, a harmadik a prépostnál.
A szabadságharcz után József nádor családja elköltözött Magyarországról:
az ürömi prépost és az orosz énekesek gondolták magukban, hogy ha az
élők elmultak, hát a halottak mért ne mulhatnának el? S egy szép napon
eltüntek Ürömről. Senki sem kérdezősködött utánuk.
Hanem körülbelül egy év mulva érkezik egy levél Miklós czártól István
főherczeghez, a ki akkor Schaumburgban lakott, a melyben tudatja vele a
czár, hogy a mostoha anyja sirját Ürömön az őriző prépost és énekesei
megszentségtelenítették, a kriptát feltörték, a halott arany koronáját,
ékszereit elrabolták és megszöktek vele. Ékszerek és korona már kézre
kerültek, a sirrablók ott ülnek már a szibériai ólombányában, jöjjön fel
tehát a nádor fia Szentpétervárra s vegye át a megtalált ékszereket és
vigye vissza a fenséges halott anyjának. István főherczeg azonban maga
nem mehetett, az öcscsét, József főherczeget küldte maga helyett
Szentpétervárra, ő vette át a koronát az ékszerekkel, neki lett
meghagyva, hogy sajátkezüleg koronázza meg és ékesítse fel azokkal holt
mostoha-anyját. A felnyitott koporsóban még akkor is változatlan ép volt
az örök alvó. – Legyen csöndes álma a koronája alatt!…
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –