Szívem emelkedjél,
Mig ügyed ártatlan,
Légy tántorithatatlan;
A rossz szerencsének
S rendetlenségének
Pálmát ne engedjél,
Szívem emelkedjél.
Ne szűnj reményleni,
Szélvész után mindég
Kellemetesebb az ég;
Majd ha jól kiderűl;
S a bús tenger leűl
Szép lesz rajta menni,
Ne szünj reményleni.
Csak dühösködjetek
Mennyköves fellegek,
Szórjatok lángot egek.
Mindég nem tartatok,
Majd más csillagzatok
Lenyomják mérgetek’
Csak dühösködjetek.
Reménylek mig élek,
A nagy lélek nem fél,
Akármint fújjon a szél.
A hab ha rám dűl is;
Hajóm elmerűl is:
Úszva is reménylek,
Reménylek míg élek.
Szívem békével élj,
Mert ha nem tántorog,
Reménységem győzni fog;
A mit sok átkozott
Esztendő nem hozott
Megád egy percz, ne félj,
Szívem békével élj!