fejfa, a «fából való gombfa», a «fűtül való fa», amit így hívnak, még ha
kőből van is («fűtül való fa kőbül»). A jobbára református kalotaszegi
nép nem állít keresztet a sír fölibe (csak a bácsi és jegenyei
katolikusok (386.) s a románok), hanem fatönköt, amelyeknek faragott
diszítése gazdag és változatos. Bár a mult századból maradt síremlékek
kőből vannak, az ősibb forma a fa, csakhogy a régiek elkorhadtak, míg a
kő jobban állja az időt. Bánffy-Hunyadon már múlik a régi fejfa állítás
szokása, kivált amióta temetkezési vállalat is megtelepedett az erősen
városiasodó nagy faluban, – temetőjében nincsen már egyetlen ősi formájú
ép fejfa se, a síremlék gyárilag készül. A többi falvakban maga a nép
készíti a fejfákat, hagyományos régi formákhoz alkalmazkodva.
Szerkezetileg öt részt lehet megkülönböztetnünk a fejfákon (a fejfák
formáit utánzó sírköveken ez az öt nincs ilyen határozottan
hangsúlyozva): a felfelé végződés kifejezése a legfelső faragott rész; a
fejfa homloka, ahová a díszítés kerül; az eresz, valami párkány módra
kiugró rész, mely esőtől védi a fejfa fölírását; a törzs, amelyen a
fölírás foglal helyet és a földbe ásott láb.
A négy felső rész közül el-el marad egyik vagy másik, de az eresz nem
hiányzik a fejfáról soha, sőt a legegyszerűbbeken éppen az eresz képezi
az egyedüli tagozást (388., 389.) A felső faragott rész elemei: a
tulipán, a csillag (két egymást átható tetræder) s a gomb, mely a kocka
négy vízszintes élének legömbölyítéséből keletkezik úgy, hogy a
függélyes élek többé-kevésbé megmaradnak s megmarad a függélyes lapok
középső része is, mint keskeny szegély vagy él; lesimítják azonban e
függélyes éleket is, így új lapot kapva, keletkezik a sokszögű gomb. Ha
a lemetszések fönt s alant találkoznak, két alsó lapjukkal egymás felé
fordított csonka gula jő létre, amely néha egész vékony lappá változik.
Szerepelnek a hasábkocka s a kimetszésök révén megmaradt mértani formák
is. Ezeket az elemeket kombinálják a fejfákon, illetve, ezek az elemek
egymással váltakozva sorakoznak egymás fölé, csak a tulipán marad
érintetlenül a fejfa csúcsán, de kerülhet csillag vagy gomb is a
helyébe. Homlokán egész szélességében marad meg a fejfa és a díszités
felvételére alkalmas frizszerű tagozást nyer. Az eresz ugyan gyakran
kiugrik párkányszerűleg a homlok síkjából (389.), de az írást mégis
védelmezi.
Ezektől eltérő, érdekes formája a fejfának, az «S»-alakú lófejre
emlékeztető bevégződés, amely néha az előbbiekkel kombinálva is
előfordul, de egészen (390.) egyszerű alakjában a leggyakoribb.
Előfordul, bár ritkábban, a törzs jobb és bal oldala vonaldíszesen is,
míg a kevésbbé művészies, esztergált formák gyérek. (391., 392.)
[Illustration: FEJFA (DARÓC, BOGÁRTELKE, GENYE); BÁCSI SIRKÖVEK. (386)]
[Illustration: M.-BIKAL. (389)]
[Illustration: 1. Nagy-Almási fejfa, beégetett díszítéssel. 2–3.
Nagy-Almási fejfák. 4–5. Magyar-Gyerő-Vásárhelyi fejfák. 6. Nagy-Petrii
fejfa. 7. Kalota-Szent-Királyi fejfa. 8. Nagy-Kapusi fejfa. 9. Sztánai
fejfa. 10. Körösfői fejfa. 11–12. Inaktelki sirkövek. (388)]
[Illustration: MAGYAR-VALKÓ. (387)]
[Illustration: 1. JÁKÓTELKE. 2–3. DAMOS. (390)]
[Illustration: M.-BIKAL. (391)]
[Illustration: 1–2. SÁRVÁSÁR. 3–7. M.-GYERŐ-VÁSÁRHELY. (393)]
[Illustration: 1–2. M.-VALKÓ. 3. KÖRÖSFŐ. 4–8. SÁRVÁSÁR. (392)]
Változatos a felső végződés tulipánja; rendesen négyágú és mértani
szegletes alakú vagy elgömbölyített, de lehet lapos háromágú is. Érdekes
az az ereszre épült, nagy, tulipánféle végződés, amiből a négy ág
további osztásával lesz nyolc aljtő. (393–406.)
A gomb végződés is több változatot mutat; néha fenyő tobozra emlékeztet
néha pedig kockából legömbölyített négyszögű gombot mutat. (407.)
[Illustration: MAGYARÓKEREKE. (395)]
[Illustration: MAGYAR-VALKÓ. (394)]
Gyakoribb a csillag végződés (két tetræder áthúzásából képzett idom),
amit kockából faragnak ki oly módon, hogy a kocka szabadon álló lapjain
meghúzzák a keresztező átlókat s az éleket bemetszik mindaddig, míg az
átlók felezési pontjait összeköthetik egy egyenessel, mely oly két
háromszög közös alapját képezi, amelynek másik két oldalát az átlók fele
része alkotja. E könnyű teknikai megoldás magyarázza, hogy e dísz
alkalmazása oly gyakori; gazdag lévén sík felületekben, saját és vésett
árnyékával igen hatásos diszítés.
[Illustration: MAGYARÓKEREKE. (396)]
[Illustration: 1. JÁKÓTELKE. 2–5. DAMOS. 6. MAGYARÓKEREKE. (397)]
[Illustration: 1–2. DAMOS. 3–5. ZSOBOK. (398)]
[Illustration: M.-BIKAL. (399)]
[Illustration: 1. FARNOS. 2. SZUCSÁK. 3–5. MAGYARÓKEREKE. (400)]
[Illustration: 1. KALOTA-SZENT-KIRÁLY. 2–4. M.-GY.-VÁSÁRHELY. (401)]
[Illustration: M.-BIKAL. (402)]
[Illustration: M.-BIKAL. (403)]
[Illustration: FEJFÁK ÉS SÍRKÖVEK (NAGY-PETRI). (404)]
[Illustration: KÖVETUTÁNZÓ ZSOBOKI FEJFA. (405)]
Érdekesek a török síremlékekhez hasonló turbános fejfák (408–9.); a
gombokon többszörös vízszintes vonaltagozás van s a gomb tetején egy
kisebb gomb ül.
E néhány elemnek egymásra építése s változtatása sokféle kiképzésre ád
alkalmat, mint azt képeink mutatják; e tulipán-gomb-csillagdísznek
kettős-hármas halmozása is gyakran előfordul. A laposabb fejfákon néha
ívekből összetett profilokra is akadunk s találunk csupa egymás alá
helyezett laposabb és magasabb csillag alakokat is, de akadunk egészen
különös alakuakra is, amelyen csillagokból áttört formák vannak.
(410–16).
A fejfa homlokán sokszor megtaláljuk a már többször említett református
virágvázát gazdag, színes változatokban. (406)
A fejfa diszítések mértani változatai az utcaajtókról ismert
körosztásból származnak. A homlokra felvésik az elhunyt foglalkozását
jellemző szerszámokat is, a csizmadia dikicsét, az ács szekercéjét,
fürészt, baltát, a földmíves ekevasát, a cigány hegedűvonóját, az
asszonyok orsóját, vetélőjét s egyéb szimbolumokat; leány nyugszik a
sírban, ha alul nyílott koszorú van a fejfa homlokára vésve. (387)
[Illustration: B.-HUNYAD. (406)]
Az eresz rendesen két tagozású, szélén fürészes, rovátkos a dísz; e
diszítés különben egyebütt is szokásos, szívesen alkalmazzák ott, ahol
egyenes vonalakat kell lágyabbá, változatosabbá tenni. Az eresz síkjára
kerül legtöbbször a dátum is.
Az eresz alatt kezdődik a fejfa törzse s ezen a megható naivsággal
fogalmazott felírás tipikus rímekbe szedve; hol magát az elhunytat
beszéltetik első személyben, hol harmadik személyé a mondóka, vagy
vegyesen.
Ime néhány jellemző formája a Kalotaszegen szokásos sírfelírásoknak:
[Illustration: FEJFA, «HÁROMÁG»-GAL S ENGEM NE FELEJTS KOSZORÚVAL;
FEJFÁK ÉS SÍRKÖVEK (SZTANA). (408)]
[Illustration: M.-BIKAL. (407)]
[Illustration: M.-BIKAL. (409)]
[Illustration: M.-BIKAL. (410)]
[Illustration: MAGYAR-VALKÓ. (411)]
[Illustration: KÖRÖSFŐ. (412)]
[Illustration: MAGYAR-BIKAL. (413)]
[Illustration: MAGYARÓKEREKE. (414)]
[Illustration: MAGYAR-BIKAL. (415)]
[Illustration: JÁKÓTELKE. (416)]
[Illustration: SÍRKŐ, INAKTELKÉN. (417)]
[Illustration: SZTÁNA. (418)]
[Illustration: M.-GY.-VÁSÁRHELY. (419)]
Megálj’ oh ha
Landó
Tekints e
Gyász
Kőre
Kovács Nagy Fe-
Renc
Nyugszik enek
A tövébe
68 évre terje
Dett élete
Poraink nyugosz-
Nak e föld
Üregébe.
RÁC KATA
LIN VOLT A
NEVEM KE
LEMEN MÁR
TON VOLT
FÉRJEM
ÖTVENHÉT
ÉVEKET ÉL
TEM A FÖLDI
RÖVID ÉLET
BE MIUTÁN
ÉLTEM KIMULA
TÉTETTEM LE
E SIRBOLTBA
1884-IK ÉV
JANUÁR
30-IK NAPJÁRA
IT
PÓRLAD FEKETE
ANDRÁS SZÜL 1838
BA OKTOBER 14-ÉN MH 1904-ÉN
FEBRUÁR E KÖVET
ÖZVEGYE KOVCS
BIRÓ KIS ANA EMEL
TE
Itt nyugszik Ambrus
ERZSÉBET élt
Páros ÉLETET 36
évet
Egész ÉLETET élt
68 évet Meghalt
1904
BE
1868
E GYÁSZKŐ FEDEZI DAKÓ
GYÖRGYÖT VOLT FÖLDI
ÉLETE
77 ÉV BÉKE PORÁRA
DAKÓ JÁNOS TSINÁL
TATTA EZ EMLÉKET
ITT
NYUGSZIK
MÁRK PÉTER
SZÜLETETT 1883-BA
JULIUS 11-ÉN MEGHALT
1898 AUGUSZTUS HÓ 12-ÉN
E SIRKÖVET KÉSZITET
TÉK SZÜLŐIK
MEGÁJ Ó HALADÓ
TEKINCS E SIR KÖRE
OLVASD EL KI NYUGSZK
ENNEK A TÖVÉBE.
Enéma sír hanta
Lat Nyugszik
Bokor János
Szület. 1847 Be
Jan 9 Én Meghal
190
Es Neje
Juhász Kata Szü
letett 1852 Be
Május 22 En Meg
Halt 1898 Ba No 26
Béke PORAIRRA
ITT NYUGSZIK KOVÁCS
VARGA ISTVÁN ÉLT
50 ÉVET A PÁROSBAN
20 ÉVET ZSIGA KATÁ
VAL MEGHALT 1880-BEN
ITT NYUGSZIK
ZSIGA KATA ÉLT _ _ _ _ _
MEGHALT _ _ _ _ _ _ _
(Bokor János és Zsiga Kata még él s majd ide temetkezik.)
[Illustration: ZSOBOK. (420)]
[Illustration: M.-GY.-VÁSÁRHELY. (421)]
[Illustration: FESTETT DÍSZÍTÉSŰ SÍRKŐ (KÉK-FEHÉR-PIROS)
M.-GY.-VÁSÁRHELYT. (422)]
[Illustration: FESTETT DÍSZÍTÉSŰ SÍRKŐ, INAKTELKÉN. (423)]
[Illustration: «HÁROMTOLLÚ» A FARMOSI TEMETŐBŐL; ZSOBOKI FEJFÁK. (425)]
[Illustration: DAMOS M.-BIKAL. (424)]
MIT JÁRSZ ITT VAN
DOR UTAS EZ NEM
AZ ÉLŐK HANEM A
HOLTAK MEZEJE
HANEM MÉG IS
ÁLLJ MEG TEKINCS
EZ EMLÉK SIR KÖRE
MELYET EMELT EGY
FÉRJ TUDNIILLIK
VIG PÁL
ITT NYUGSZIK AZ
URBAN A MEGHOL
TAK SORÁBAN
ÉLT 63 ÉVET
1896
MEGÁLLJ OH VÁNDOR
TEKINCS E GYÁSZ KÖ
RE MELYET EMELT
VIG PÁL HÁLÁS
BUZGÓ INDULATJÁ-
BÓL EMLÉKÜL NEJÉ
NEK TÖRÖS KATÁ
NAK S ONMAGANJAK
HADD PIHENJÉK
ALMAIKAT CSEN
DESEN A HIDEG
FÖLD ALATT
1881
[Illustration: DARÓC. (426)]
[Illustration: SZTÁNA. (426)]
[Illustration: SÍRKÖVEK A DARÓCI TEMETŐBEN. (428)]
[Illustration: ZSOBOK. (427)]
[Illustration: SÍRKÖVEK A ZSOBOKI TEMETŐBŐL. (429)]
[Illustration: FEJFÁK ÉS SÍRKÖVEK ZENTELKÉRŐL. (430)]
A KIS DEDEKÉ A MEN
NYEKNEK ORSZÁGA
FERENC KISS ANNA
KI ITT LELÉ NYUGHEL
JÉT JÉZUSSÁNAK
VÁRJA DICSŐ JÖVE
TELÉT ÉLETE RÖVID VOLT
EGY ÉS FÉL ÉV VALA
MIDŐN SZÜLŐINEK
GYÁSZOKRA
KIMULA
MEGHALT 1870-IK ÉV SZEP
TEMBER 20-ÁN
_Egy nemzet címeres sírkövön:_
Ezem emlékkövet
Alutczai Özv.
Varga Mártonné
Készítette
Elhunyt hat gyereke
emlékére
Béke Poraikra
1903
junius 4-én
KOVÁCS GYURI KIS
ANNA TETETETT LE
E SIRBA KORÁN
MULT KI ÉLETE
CSAK HÉT ÉVET ÉL
HETE SZÜLEINEK
NAGY BÁNATOT
Ő HALÁLÁVAL O
KOZOTT MEGHALT
1878 IK ÉV SZEP
TEMBER 25-ÉN
NYUGODJÖK TESTE A
FÖLDBE LELKE PEDIG
AZ EGEKBE
A sírfelírások betűinek rajza korántsem olyan ügyes, mint a diszítések
faragása; a betük kezdetlegesek s gyakran, régi módisan, egymásba vannak
helyezve.
A férfi fejfák egy része színes, főleg a gyermekfejfák gombját szokták
kiszinezni s előszeretettel használják az erős kék, vörös és zöld
színeket. Néha váltakozva jelennek meg e színben a csillagok és gombok,
máskor a csillagok belső síkjai vannak egyenlő színnel mázolva, míg a
többi részre egyéb szín kerül; néha csak az éleket színezik.
Említettük, hogy a fejfának és a sírkőnek élesen elválasztható karaktere
van; a kettő közt mutatkozó eltérést a kő megmunkálásának teknikai
természete magyarázza; míg ugyanis a fejfáknál a fa anyaga, mély
bemetszésekkel, vékony keskeny formákra utal, kősíremlék ilyen
megmunkálása ritkább, inkább a gömbölyű összefüggő formák uralkodnak s
helyesen, mert ez kőszerűbb és időbíróbb. Az a parasztművész érzi a két
anyag karakterében rejlő különbséget és nem utánozza értelem nélkül a
fához oly jól illő csillag, tulipán s gombdíszt a kövön is; bármily
gyakori és jellemző ezeknek egymásra építése, változtatgatása a
fejfáknál, a kősíremlékeken nem igen találunk ilyesmit. Ahol a nép át is
vesz valamit a fejfákról, ott is erőteljes, vaskosabb formában
cselekszi, megmaradván a kő megmunkálhatás keretén belül. Inkább
előfordul, itt-ott, hogy a fejfa utánozza a sírkövek formáját és díszét
(427).
[Illustration: CINTEREM BEJÁRÁS, SZTÁNÁN. (431)]
[Illustration: CINTEREM BEJÁRÁS, NAGY-KAPUSON, 1755-BŐL. (432)]
A kőfaragó leginkább az eresz kiképzésére szorítkozik, mely a felírást
védi s fölfelé keskenyedő alakjaival fejezi ki a bevégződést, amit
különböző ívekből szerkeszt össze. Tanulságosak a sírkövek profiljai.
Barokra emlékeztető, rendesen egy domború és két homorú ívből összetett
végződés képezi magát az ereszt is, valamivel előre szökvén a felírás
síkjától. Néha futó diszítés van rajta, néha kettős tagozású itt is az
eresz és az alsó tagozást apró lapos gombformák töltik ki (429). Az
eresz íve alá kerül a dísz, koszorú, levélfüzér, mértani formák s
egyebek. Ez alatt van a fölírásra szánt hely, amit többnyire egész
hosszában két egyenlő részre oszt egy fölfelé tulipán vagy levéllel
végződő plasztikus vonal. E tér olykor csak részben van kitöltve, hely
marad, mint a fejfákon, újabb fölírásnak; nem ritka, hogy még életében
elkészítteti egyik-másik jobb módú ember a sírkövét s nevét is rávéseti,
helyet hagyván a halálozás dátumának. Föstik, színezik a sírköveket is,
erőteljes tiszta színekkel. Sajnos, a városi tucatmunka hatása, éppen a
sírkövek révén, meglátszik már a temetőben is. Empire hatás, barokk
hatás látszik itt-ott; az inaktelki sírköveken leggazdagabb a tagolás.
A fejfákra három ágú «engem ne felejts»-nek is nevezett bokrétát
illesztenek, télen pedig fehér tollbokrétát libegő szalagdíszszel;
legény sírokon, sok helyt kedvesük kendője lobog a fejfa mellett magas
lécre szegezve, átlyuggatva a gyász jeléül. (383., 388., 408., 425.)
Eredeti a koszorút helyettesítő három ágú fa, a villa, amelyet a
sírlábához szúrnak le vagy a gombfa hegyébe tűznek; leány síron a fejfát
a leány kedves fejkeszkenőjével takarják le. (387.)
A temető előtt, kivált ha templomudvaron van a temető, szép kapu áll,
így Sztánán (431) s Nagy-Kapuson (432.). Ez utóbbi igen régi (1755-ből)
jól megmaradt fakapu, szép és eredeti rajta a csigagombból kiinduló ág s
az ágon a levelek és a tulipán.
[Illustration: JEGENYE HATÁRA.]
Jegyzetek.
[Footnote 1: «Nálunk a képzőművészetek közt csakis az építészet birt
nemzeti iskolával, mely a XII. század végén és a XIII. elején külön
sajátságot mutatott; az először született Szent István fejérvári
bazilikájában és elég hosszú álom után feléledt azon nagyobb négytornyú
erődféle templomokban, melyek egyik példája a pécsi székesegyházban ránk
maradt. A Királyhágón túl az erődféle templomoknak más kifejlését látjuk
a templomokhoz képest aránytalanul kifejlett tornyokban, mikhez még
magának az egyháznak védsikátorai, «Mordgänge» is ide s tova járultak».
_Henszlmann Imre_: A Képzőművészetek Fejlődése.]
[Footnote 2: «Magyaró-Kerekének temploma – írja Jankó János a régi
templomról, – a régiek közül való. Temploma, abban lévő fölszerelései,
papi háza, az eklézsia ládájában lévő klenódumai, – kivéve az egyik
óntányért 1670-ből, mely csudálatosan megmaradt, – Mária Terézia
idejében porrá égtek. Legrégibb keletű a torony, melyen 1690 az évszám.
A templom egyik fele 1728-ban már megvolt, de a másikat csak 1746-ban
építették ki, s ekkor renoválták a régi részt is. Ez időből származik a
menyezet is, amelynek kockafestményeit Kolozsvári Asztalos Umling Lőrinc
készítette; kizárólag magyar tulipános formák, állat- és bibliai képek
nélkül. A padok mind fehérre vannak festve, tulipános díszítéssel. A
szószék körül álló középpadokon 1786-ból való allegorikus képek
láthatók; az asszonyok padján az ártatlanságot szimbolizálja egy
asszony, jobb oldalán egy fán csókolózó galambpárral, baloldalán
kiterjesztett szárnyú pávával; a pap padján a kép az élet fáját
ábrázolja, a fán a kigyó, balra Éva, jobbra az oroszlán, amint a sárkány
fejére hág. A kerek magyarstilusú úrasztalának négyágú lába van;
lapjában a csináltató neve, K. B. Benedek és a csináltatás éve, 1791:
körirata a zsoltárok 23-ik verse. A legénykórus 1786-ból való. A hátsó
kórus alatt, mindjárt a bejárattól balra, foglal helyet Zámbó Borbála
külön széke, leterítve egy valódi perzsa szőnyeg szélével, amely
szakadozott ugyan és százados benne a por, de színe még most is oly üde,
mintha csak az imént terítették volna oda. Harangjai 1759-ből valók.
Tornya ugyan egészen kalotaszegi formájú, de a négy melléktornyocska
elmaradt. A szószék koronáján a főnix.»]
[Footnote 3: «A magyar-valkói levéltár legrégibb okmánya 1427-ből való s
ebből tudjuk, hogy a felkelő keresztesek itt is garázdálkodtak, a valkói
várat, amelynek ma semmi nyoma sincs, felégették; majd Kolozsvárra
mentek, ahol Tordai János szétverte őket. 1548-ban, Báthory Zsigmond
alatt, az ország rendeinek határozata értelmében a jezsuiták pusztulván
innét, a hatalmas Valkai család befolyása alatt, a falu népe is felvette
a reformált hitet. A jezsuiták ugyan a német császárok alatt az egyház
földjeit még egyszer visszakapták, de amikor végkép kivonultak az
országból, azok a cath. stud. fundushoz csatoltattak. A jobbágyok
felszabadulása után a birtok csak az antiqua sessiókhoz mért közös havas
jövedelme osztalékából áll. A templomot azonban még vagy háromszor
égették föl: Básta idejében a németek, 1661-ben a törökök, az utolsó
Rákóczy-forradalom alatt a labancok. Az egyház klenodiumai újabb
keletüek. Tornya négy kis tornyocskával. A menyezet Umling műve volt.»
J. J.]
[Footnote 4: «A magyar-bikali négytornyocskás templom már szintén egyike
az érdekeseknek. Menyezetén kétféle munka látható: a régibb 1697-ből,
tiszta nemes ornamentika, azonban minden növény-, állat- és bibliai
motivum nélkül, (XI. tb.) – az újabb rész, 1794-ből, Umling műve, a
vegyes tipusból. A magyar asztal 1697-ből való; a szószék 1797-ben
készült, de koronája 1790-ből maradt; kél 1790-ből való padon címer van,
egyik a Biró-, másik a Gyarmathy-család címere.» «Sztána templomának
menyezete Umling 1742-ki műve; 1836-ban renoválták. Harangja 1541-ből.
Tornyocskák nélkül.» «A daróci, toronytalan templom egyike a
legérdekesebbeknek; a templom szintén katolikus volt. Menyezete Umling
műve, 1750-ből, de ennél sokkal érdekesebb az az öt pad, mely 1678-ból
és 1701-ből való. A legtisztább, a legnemesebb magyar ornamentika
maradványai ezek, Umlingék soha meg sem közelítették ezt a művészetet,
párja az egész Kalotaszegen nincs; a diszítő kizárólag virágokat
használt föl: rózsát, szegfüvet, nefelejcset és tulipánt. A menyezet
festményei a vegyes tipusokból valók. A szószék 1680-ban készült.» J. J.
]
[Footnote 5: E diszítés eredetét érdekesen magyarázza, a székely
kapukon, _Huszka_ József (Székely Ház): «… A kapuív síma vonalát a
lelógó csigák mellett még többnyire vízszintesen álló körhenger alakú
pálcatagok is élénkítik, nagy ritkán szerves összefüggésbe hozva a kaput
borító növényi diszítményekket… e pálcikák nem ornamentális eredetűek,
hanem valódi szerkezeti alakok. Jelen alkalmazásukban ugyan semmi
szerkezeti hasznuk nincs, de azért nagyon valószinűnek látszik
konstruktiv eredetük, kivált ha szemügyre vesszük az egyedüli analogiát,
a Bombay-vidéki indiai sziklatemplomok kapuíveit… az élő-szikla formái
faszerkezetet utánoznak. A bhajai kolostor ívei és a karlii templom
façadívei, meg a kocsisátor gyékénynyel vagy ponyvával leborított
favázának íves nyilása között oly szembeszökő a hasonlóság, hogy a
karlii homlokzatban egy nomád kocsitábor megörökítését látni nem
képzelődés.»]
[Footnote 6: Írás után varrott minták nevei: rózsás sujtásos, félrózsás
majoránnával, Valkai forma, söprűs, szegfűs, majoránnás, ágfél
majoránnával, tulipántos folyó, rózsás folyó, félfolyó, dorombos, kapusi
forma, almásos, körtés, táblás forma, féltarajos, kocsikerekes, taréjos
horgassal, félágú, poharas, gyócsiny forma, majoránna folyó karikával,
gyöngyvirágos, abroszforma, csillagos tulipánnal, selyemkeszkenőforma,
körmös, ecetfás, jegenyés, gerezdes, stb.
Szálán varrottak nevei: cifrakockás, szénvonós, kockás ág, fedeles,
hegyes tulipán, fonott, kis szarúfás, bordás, patkós, ritkaság, kis
bimbó, kis fonott, körtvés, szegfűs, nagyágas tulipán, kézelős,
pillangós, lószemű, rózsás, mákos, barackmagos, farkasnyom, stb.
Vagdalásosak (vagyis áttörtek) nevei: paripás, három mákú, törökös,
abrudi, kisfoglalás, kisbokrétás, könyökös, leveles mák, stb.]
[Footnote 7: Az itt bemutatott varrottasokat, könnyebb áttekinthetés
végett tizennyolc táblán (I-XVIII) csoportosítottuk, – a XVI. sz. tábla,
csak fél tábla, – külön számozva (1, 2, 3, stb.) minden tábla egyes
ábráit; szöveg közben az utalás e számozás szerint történik. Azokat a
varrottasokat, amelyeket e tizennyolc táblán elhelyezni nem lehetett,
rendes ábraszámozásunk sorrendjében, külön képeken mutatjuk be.]
[Footnote 8: A minták elnevezései, ahogy ma még összegyűjthető: makkos,
heges csillag, kockás ág, jegenyés, rózsabimbós, mákos, szegfűs,
szarufás, kis szarufás, fogasos, csereleveles, rózsás, színes, ágas
tulipán, ablakos, szarvas, rózsaágas (különösen ágyfűtölvalókra
alkalmazzák), nagy tulipános, fonottas (párnahéjjakon) stb.]
TARTALOM.
Bevezetés 5
A népművészetről 17
Kalotaszeg 31
Viselet 45
Templom 63
Ház 87
Temető 253
KÉPEK JEGYZÉKE.
Szövegképek.
7, 11. Bánffy-Hunyad.
13. Kalotaszegi varró leányok.
15. Gyermekcsoport.
19. Kalotaszegi boglyák.
20. Sárvásár falu.
22. Sárvásári utcaajtó.
23, 27. Nyárszó faluból.
25. Régi «mézes-pogácsa» minták, Bánffy-Hunyadról.
26. Ábécés tábla, Kis-Petriből.
27. Barta Sámuel, az «öreg molnár» malma Sárvásárt.
28, 29. Kalotaszegi malomrészlet.
29. A sárvásári malom.
30. Kalotaszegi herekalangyák.
33. A felkutatott terület térképe.
34. Kalota-Szent-Király faluból.
35. Antal István János, magakitalálású «ódalos ekéje», Magyar-Bikalról.
35. Kozma Kis György faragta fejfák, Magyar-Bikalról.
36. Kozma Kis György, faragó földmíves, Magyar-Bikalon.
36. Kis Lőrinc Ferkő ezermester (Ketesd).
37. Péntek Ferenc Gyugyi, öreg faragó Körösfőn.
37. Kapubálvány, Vistán (házőrző kutya).
38. Zentelke faluból.
39. Vásár B.-Hunyadon.
40. Magyaró-Kereke falu.
41, 42. Ketesd falu.
41. Egy kalotaszegi parasztleány keze.
42. Cuca Szűcs Istvánné, iróasszony, (Bánffy-Hunyad).
43. Kalotaszegi varrottas (Sztána).
47. Magyar-Bikal faluból.
47. Vasárnap a templom előtt, Bogártelkén.
48. Női viselet, Körösfőn.
48. Körösfői férfi, szűrben.
48. Egy b.-hunyadi udvarból.
49. B.-hunyadi jegyesek.
49. B.-hunyadi család.
49. B.-hunyadi fiatal pár.
50. Kalotaszegi szűrgallér.
50. Diszítés a szűrön.
51. B.-hunyadi női viselet.
52, 59, 60. Körösfő faluból.
52. B.-hunyadi menyecske.
53. Pengyelen a muszuj (B.-Hunyad).
54. Torockói kötény (Zentelke).
54, 55. Gyócsfersing (B.-Hunyad és Bogártelke).
55. B.-hunyadi hajadonok templomozás után gyócsfersingben, pártával.
56. Fűzős váll (Kalota-Szt.-Király).
56. Nyárszó.
57. B.-hunyadi selyemvarrású, mejjre való.
57. Csipkés mejjrevalók Bánffy-Hunyadról és Zentelkéről.
58. Bánffy-hunyadi zöldselyem varrású piros csizma.
58. B.-hunyadi pártás hajadon.
59. A szűcsmester szerszámai, B.-Hunyadon.
61, 65. Damos faluból.
66. A daróci templom padjairól.
67. A farnosi templom karzatáról.
67. Régi templomi kendők (Daróc).
68. A magyaró-kerekei régi és új ev. ref. templom.
68, 69. A ketesdi templom.
68. A ketesdi templom alaprajza.
69. A ketesdi templom bejárása (a «kendőigazgató»).
69. A ketesdi templom úrasztalának régi teritőjéről.
70. A magyar-valkói templom.
70. A magyar-valkói templom alaprajza.
70. Részletek a magyar-valkói templomból.
70. Szószék a magyar-valkói templomban.
71. A magyar valkói cinterem.
71. A magyar-bikali harangláb.
72. Festett menyezettáblák a magyar-bikali templomból.
72. Festett menyezettábla a sztánai templomból.
72. Festett menyezettáblák a daróci templomból.
73. A b.-hunyadi templom.
73. A b.-hunyadi templom alaprajza.
73. Ablakok a b.-hunyadi templom régi részén. – A régi harangtőke. – A
karzat ajtajának tagozata. – Az ablakok íveinek aránya.
74, 75. Régi varrások.
76. A b.-hunyadi templom bejárása.
77. A b.-hunyadi templom hátsó része.
77. A magyar-gyerőmonostori templom.
78. A damosi templom patyolatkendői (XVII. század).
78. A nyárszói templom.
78. A sztánai templom.
79. Az új templom, Kis-Petriben.
79. Az új templom, Jákó-Telkén.
79. Kereszt-tipus a katholikus Jegenyén.
80. A jegenyei katholikus templom.
80. A damosi templom.
80. Festett kar- és menyezettáblák a kis-petrii régi templomból.
81, 82. A kis-petrii régi templom fölszerelésének maradványai.
82. Pad a kis-petrii templomból.
83. A körösfői magyar templom részletei.
84. A körösfői cinterem bejárása.
84. A körösfői templom.
85. A körösfői templom tornya.
86. A meregyói oláh templom magyar diszítése.
89. Jákó-Telke faluból.