odáig tizennégy fotograf esik, azokban a képeket végig nézegettem,
pontban kilenczkor megérkeztem a büróba. Az osztályfőnök kérdésére, hol
késtem, azt felelém, az ő arczképét kerestem, meg is találtam. Itt van a
zsebemben, most vettem. Azzal ugyan ő maga ajándékozott meg egyezer, de
már elfelejtette.
9½-ig a vászonkarmantyumat huztam fel a kabátujjamra, ugyanazt háromszor
máslira kötöttem.
10-ig tollakat faragtam. Az aczéltollat azért nem szeretem, mert az
mindjárt készen van.
10½-ig plajbászt faragtam. Roszak ezek a hivatalbeli plajbászok, mikor
az ember kihegyezte, akkor törnek el.
10¾-ig pipára gyujtottam, a szopóka rosszul szelelt, ki kellett
tisztitani.
11-ig a hivatalszolgát kerestem, de nem találtam.
11¼-ig magam szaladtam át a trafikba, a kalapomat a szegen hagytam, hogy
ha jön az igazgató, láthassa, hogy itt vagyok.
11¾-ig az „Ungarische Nachrichten“-t végig olvastam. Impertinens nép ez
az angol.
12-ig a másodtitkárral vitatkoztam, a ki a francziákat még
impertinensebbeknek tartja.
12¼-kor egy panaszos embert kikergettem, a ki azt merte allegálni, hogy
ő már három órája várakozik rám.
12½-ig három lat keserü sót kavargattam el egy pohár vizben, a mit a
haemorhoisom végett kell innom. A sok munka megöli az embert.
12¾-ig négy iv papirost pontosan körülnyirtam.
1 órakor megérkezett az igazgató, annak segitettem a felső kabátját
levetni.
1¼ óráig méltóztatott elmondani, hogy a tegnapi ülésben hány pagát
ultimót csinált. Mindnyájan arra figyeltünk.
1½ óráig veszett nagy sietség! A hányan voltunk, egyik ajtón be, a
másikon ki. Nem leltük sehol--az igazgató ur csibukját. Végre kisült,
hogy az irodaszolga kivitte tisztitani.--Protocollumba vétetett.
1¾ óráig uj faullenczert liniáztam; mindig elviszi valaki az enyimet.
1 óra 50 perczig az órámat tizszer megnéztem; késik a gyalázatos! Oda
kinn régóta két óra van már.
2 óra! üti már valahára. Most irtam le a kezdő betüt. De iszen holnap is
nap lesz.
És ez mindennap igy megy! Az ember be van fogva 8 órától délutáni
kettőig. Csuda, ha meg nem bolondul bele az ember!
Leányvár.
1440-ik évben jó s vig szüret volt mindenütt a Hegyalján. De legvigabb
volt Patakon a Somlyó-hegyen, Palóczy Mátyás nádor szőlejében. Az agg
nádor részt nem vehetett a szüret örömeiben, őt az ország dolgai máshol
tartóztatták. Nem lehet mondani, hogy Agata leánya is egész kedvében
lett volna. Ő gyakran futott ki a hegy legmagasabb csucsára: nézett le
végig a hegy alatti nagy sikságra; onnan várta vőlegényét, Várdai
Lászlót, de arra az ut oly csendes volt, hogy rajta port még a szél sem
vert. A reményében csalódott menyasszony busan forditá fejét a pataki
vár felé; már itt a szélcsend ellenére a várváros környékét egészen
porfellegbe burkolva látta, s onnan tompa moraj vonult a hegy felé.
Rémülve sietett le a hegyalján mulatókhoz; mire odaért, egy a városból
jött lovag beszélé, hogy a cseh husziták a várost és várat véletlenül
megtámadták s elfoglalták. A rémhir hallatára bucsu nélkül oszlott szét
a szüreti vendégsereg. Agata is beugrott a befogott kocsiba; a kocsis
kérdés nélkül hajtott a többi kocsi után a Bodrogköz felé. Mikor már
közel jártak a Tiszához, jött magához a leány; gondolkozni kezdett, hol
talál menedéket? eszébe jutott az is, hogy az ut keresztül a Tiszán
Kis-Várdára, vőlegénye várához vezet; ott biztonságban leend; de ujra
azon gondolat foglalta el: mit mond majd a világ? bizonyosan azt, hogy
önkényt futott ideje előtt vőlegénye karjai közé. A Tisza révénél már
több ezerre szaporodott a menekültek fegyveres és fegyvertelen serege;
egymással czivódtak az átmenet elsőségeért. A zaj, a kétségek közt
hánykódó leányt teljes öntudatára emelé; kocsiját megállitá; az
összegyűlt népnek csengő hangon adá tudtára, hogy ő a nádor leánya, nem
akar tovább futni az ellenség előtt: ha már a fegyveres férfiak még a
tiszai átjárást sem tudják megvédeni, ő maga fogja azt megkisérteni. A
hozzá közelebb állóknak parancsolta, hogy kocsijából tüstént szedjék ki
a kerekeket s hányják a Tiszába, hogy ha akarna, se mehessen tovább.
Megszégyenülve fogta körül a bámuló nép, majd a fegyveresek kitörő
hévvel nyilvániták: hogy mind mellette maradnak s vérök hullásával
védeni fogják. Erre megszünt a révbe tolakodás; várták a bátor amazon
további intézkedését. Ő körüljárta és nézte a helyet, a Tiszához vezető
lápos tó közti utat elsánczolni, a közel erdőből vágott fákkal a
sánczból kihányt töltést megerősíteni rendelé. A védmü alig készült el,
jöttek a könnyü védelmet gyanitó csehek; megtámadták a sánczot védőket,
de többszöri megtámadásuk a hősnő vezérlete alatt véresen veretett
vissza. E hely Várdai László által később jobban megerősittetett és
„Leányvár“ nevet nyert.
Az 1700-ik évben Leányvár sánczainak lerontása elrendeltetett; e
rendelet végrehajtásával Kanta János szolgabiró bizatott meg: kitől
midőn tudakoznák: miért rontatnak le Leányvár erősségei? tréfás
komolysággal válaszolt:
--Azért, hogy ennek történetéből ne vonjon a maradék olyan
következtetést, hogy a férfinak néha a nagyobb bajok elől a nők kötője
alá bujni tanácsos.
Jósa István.
Jósa István pap, a kuruczvilágban bátor portyázó, hirneves csapatvezér,
most kurucz, majd labancz, mint kedve és érdeke hozta magával--egyszer
kurucz korában arról értesülvén, hogy Smid labancz kapitány Kassa
vidékéről a Hegyalját szándékozik meglepni; a Tisza vidékéről sietett
fel a labanczokat megelőzendő. Tályának tartott, hol pap korában minden
pinczét, sőt a nevezetesebb aszu átalagokat is megismerni elég alkalma
volt; különösen féltette a Bégányi pinczéjét, hol egy rejtett lyukban a
legnemesebb borok voltak lerakva. Sietsége hasztalan volt; mert mikorra
Tályára ért, Smid emberei minden pinczét, még a Bégányiét is--a rejtett
helyet is felfedezvén,--kiraboltak; a rablott borokat tovább szálliták.
Jósa szomoru meglepetéssel hallotta a hirt; tudakozódott a labanczok
mely irányban vonulásukról; értesült, hogy azok Szántó felé, az Aranyos
völgyön a hegyek közé vonultak. E hirre fejét csóválta; reménye nem volt
a labanczokat a hegyek közt sikerrel megtámadhatni. Legényeit lóra
parancsolá; csapatát lassu lépéssel vezeté a kimutatott hely felé; majd
legényét, Körmös Ferit szólitá magához, annak titkosan adá utasitásait;
hogy sietve menjen előre, öltözködjék át labancznak; a hegyek közt
keresse fel Smid embereit, adja tudtokra, hogy ő felmondott Tökölinek; ő
és legényei már levágták szakállukat, süveg helyett kalapot nyomtak
fejökre; ha szivesen fogadják, átjönnek labancznak.
Ezután csapatát két részre osztá; felét egyik hadnagya vezérlete alatt a
Cserehát felé küldé, oly utasitással, hogy onnan Szendrő, Torna felé
portyázzanak, de minden nagyobb s feltünést okozó vállalatot
mellőzzenek; ő rövid időn tudtokra adandja, mikor és hol kell vele
csatlakozniuk; kipróbált, ismert legényeit maga mellett megtartá, s
ezekkel folytatá utját a kitüzött czél felé. Még aznap este felé
találkozott a hegyekből visszatért legényével, ki jelenté, hogy őt a
labanczok szivesen látták; hangosan nyilvániták örömüket a nemvárt
megtérésen; őt kérték: siettesse a vezér mielébbi csatlakozását, mert
vezérök e napokban nagyobb támadást szándékozik intézni a tiszántuli
részekre.
Másnap a Simándi bérczen megtörtént a leborotvált és felkalapozott
kuruczok csatlakozása a labanczokkal. A labanczok örömükben átadták
Jósának s csapatának a rablott borok egy negyedét; magának pedig két
penészes átalagot választa, mely a többinél kisebb és véznább volt,
melyet már a pinczében ismert, s tudta, hogy azok tartalma a legnemesebb
hegyaljai bor, azok egyikét „summus pontifex“-nek, a másikat „emollit
mores“-nek keresztelte el Bégányi uram; később intézkedett, hogy azok
más ember szeme elé a napfényre ne kerüljenek.
Körülbelül egy hónapig müködött Jósa a labanczokkal, velök száguldozta
be Kálló, Szatmár és Bihar vidékét, velök együtt tért vissza Kassához;
de itt egy éjjel ugy eltünt csapatával együtt, hogy a labanczok merre
tünését még nyomáról sem fedezhették fel; csak később hallották, hogy
háromezerre menő dandárával Selmeczet megrohanta s bevette, az ott
talált aranyat felzsákmányolta, Szepes és Sáros városait megsarczolta,
Bártfát, Kis-Szebent, Barkóczy hadainak szemeláttára bevette. Ekkor
üzent hozzá Barkóczy: „Hát Jósa uram, ez az adott szó és a zászlónk
alatt letett eskü?“
--Mint pap,--válaszolt Jósa,--az eskü alól magam dispensáltam magamat:
mint katona és szakállas kurucz csak azt akartam Gensdorf ezredesnek
értésére adni, hogy engem máskor Göncz-Ruszkán asszonyoknál ne keressen;
megtalálhat fényes nappal a csatatéren is.
Petőfi verse.
Mikor Petőfi azt a rettenetes szomjas verset irta: Mért nem tesz az
Isten most csudát, változtatná borrá a Tiszát; hadd lehetnék én meg a
Duna, hogy a Tisza belém omlana. Volt Szigeten egy énekes uri ember, a
ki a bort „nem veté meg“,--olvassa, ismét elolvassa a verset--s nagyot
csap öklével homlokára: hohó--Petőfi barátom! nem innál te abból egy
cseppet sem, mert majd eleibe feküdném én annak itt Szigeten.
A kontócsinálás mesterségéről.
Tekintedezs barátom uram!
Hiszen magyar ember izs csak irti mestersigit, csak irti, de mit
hasznalja maganak, ha nem tudja, a mi fü dolog minden mestersigben, a
kontot megcsinyalnyi. Van nekünk izs jo prokator, jo doktor, jo oras, jo
varga, jo molnar, de mit megir mindaz, ha kontot nem tunak készitenyi
jol.
Tehad nekem van enyihany igen jo indigenaba ojtott exemplariumom, a ki
mar acclimatizalta magát izs nalunk, azokat izs facsimile kedviirt,
közhasznalatra bocsatok, hogy hasznalhasson utana minden okozs ember.
Mert teczik tunyi, sokat ir praxis. Okozs ember holtig tanulya.
Mikor kirdezi patakmalomban mümolnár leginyitőle, „te Fridrik!--Ki veted
mar vamot enek a parasztnak a lisztyibül!“--Igen is, kivetem.
Latot a paraszt, mikor kiveted a vamot neki a lisztbül?--Nem lata.--Te
ostoba, minek csinyaltad neki hata mögöte? most ez a szegin böcsületes
paraszt aszt fogja hinyi, hogy megcsaltad. Ved ki neki vamot mig eczer
szeme latara.
Hat ez mar irtette mestersigit.
Meg mikor nimet schuszterhez gyün urasag, s mutatya topant: „nizen ur!
tegnap megvetem uj topant, ma mar ments szit.“--Csudalkozok ra! aszongya
majszter. Szokot eltartanyi legalab kit hitig. Talan jarkalnyi
miltoztatott bene gyalog?--Had mi az ördög?--Hja, in csak olyan
urasagoknak dolgozok, a kik jarjak hintoban.
Ez is irtette mestersigit.
Oras izs irti mestersigit egyik masik: bele niztem oraba, egy forint;
bele fujtam, kit forint; fülemhez tartottam, harom forint; felhuztam,
nigy forint, elöre igazitotam, öt forint; summa summarum: az egizs
klesipdra nem ir anyit, mint a reperatura.
Kocsmaroshoz izs tudok utasitanyi studium kedvelü publicumot, a ki nekem
csinyalta bizonyos inház megnyitási ünepily alkalmatlansagaval eszt az
areljegyzist egy iczakara, estitül regelig.
1. Hit fütis! 5 frt. (Notabene. Ot adnak egy öl fat 4 forintir; szalasom
volt a kamraban, a hol nem volt kalyha, hanem kaposztás hordó.)
2. Tabledo, kit szemilyre, vacsora, regeli, 5 forint. (Notabene. Sak
magam voltam, izs nekem sincs kit fejem, a vacsora mar akor elfogyott,
mikor irkeztem, a regelí pedig nem volta kisz, mikor elmentem.)
3. Nigy lóra szina, abrak, 4 forint. (Sak kít lovam volt, a kocsisomat
elnizte másik ketönek; az izs hazulrol hozta szinat, abrakot.)
4. Gyirtya: nigy szal, kit forint. (Az lehetett, de nem láthatam, mert
setit volt.)
5. Szolgalat, tisztitas, et cetera, 5 forint. (Az igaz, a megkefilis
ellen nem lehette panasz.)
Ez a derik ember izs nagy tökiletesigre vite tudomanyat.
Hanem megtaláltam eczer az orvos doktort, a ki gyogyitotta fürdőben
azokat az embereket, a kiknek semi bajuk sincs. Igen baratságos férfiu
volt.
Csinyalta ü egy gazdag bojár familianak következendü arjegyzékecskit:
„Vigesima prima Junii, Orvosi consulatio nagysagas ur, aszonysag is
kisaszonysagal. Hat arany. Kivantam ugyanakor olahul „szinetatye“--1
arany.
22. Junii. Szemközt ültem tabledonal ebid alat aszonysagal, 1 arany.
Figyelmeztetem, hogy omeletbül ne egyik, mert kozmas, 1 arany.
Eodem dato. Este concertben kisaszonysagot orvosilag figyelmeztetem,
hogy schavolt vegyen fel, mert hideg van, 1 arany.
23-ja Junii. Kezet szoritotam promenadon urasagal, az alata pulsusat
tapogatam, 1 arany.
Ugyanakor. Aszonysag panaszkota, hogy nincsen szike, mingyart hoztam
neki egy szalmasziket, leül, hete ra. Gyors orvosi segitsigir kit arany.
Ugyanakor este kalabriasoztam urasagal: orvosi irvagasirt 1 arany.
24-ta Junii. Kis aszony panaszkota nagy szomjusagról, hoztam neki egy
pohar vizet, 1 arany. Nem engetem mind meginya, hogy meg ne artson, 1
arany. Többit viletlenül asszonysag nyakajaba öntötem: hideg douche: 1
arany.
25-ta Junii. Urasagnak tyukszemire raliptem. Orvosi irintkezés: 1 arany.
Összeszidta. Expectorantiakirt: 1 arany.
26-ta Junii. Kelnernek rakialtotam hozon aszonysagnak aszt az
ürüczombot: orvosi rendelis 1 arany.
Ugyanaznap. Nagyságos ur dilelöt panaszkota, hogy hideg van: 1 arany;
dilután panaszkota, hogy meleg van: 1 arany. Multiemeszku. (Ezir megint
egy arany).
De micsoda mindezen a trifadolog ahoz a kontohoz kipest, a kit in
tapasztaltam egy doktor juris szivesigibül, a ki nekem azt kiszitette
csupa kelemetes baratsagbul.
Tudnyilik, hogy egy doktor juris exequalta nekem egy kis pinzt valami
adosomtul, asztán nem ata ide, asztan egy masik doktor jurist kelete
keresnem, a ki az elsötül elexequaljon az elexequalt sumacskat. Ez pedig
ide nem ata ugyan, hanem azir maganal tartota, ugy hogy megint egy
harmadik doktor jurishoz kelete folyamodnom, hogy exequaljon azt a
pinzt, a mit a masodik exequalt az elsötül, a ki exequalta adost.
Had elöre izs küldötem egy levilkibe 10 forintocskat, elöleges költsigek
stemplire.--Kaptam mingyar következő kontocskat:
Tallérossy Zebulon urtól egy levil
irkezte, tiz forinttal 1 frt -- kr.
Levil felbontasakor faradsag -- „ 25 „
Olló koptatasirt, pecsit felvagasakor -- „ 25 „
Rosz helyes iras, helyesebben olvasasa 1 „ -- „
Szidja bene doktor jurisokat. Ezt
teheti, hanem jár irte 5 „ -- „
Akarja panaszt tenyi országbironal,
de meg se teszi 5 „ -- „
Az alata, mig levil olvastatot, szivar
ki igeti nyakravalot 2 „ -- „
Uj frakot felvetem, informatio viget 1 „ -- „
Első emeletbe lementem, hol referendarius
lakik. Fiakerirt 1 „ -- „
Kisaszonynak kezet csokoltam 1 „ -- „
Aszonysagnak izs kezet csokoltam,
azt nem teszem alab--mint 5 „ -- „
Referendarius urnal bekopogtam 1 „ -- „
Le nem ültetet -- „ 50 „
Azt monta, hogy kel lenyi kis türelemel 3 „ -- „
Boszusagomat elfojtotam 1 „ -- „
Valaszt megiratam 2 „ -- „
Alairtam nevemet 4 „ -- „
Gyertyát gyujtottam pecsitelishez -- „ 25 „
Porzo fogyot, pedig draga -- „ 20 „
Inasnak csengetem -- „ 40 „
Tiz krajczaros postabilyeg levilre -- „ 50 „
-------------
Suma: 36 frt 40 kr.
Összeadásirt: -- „ 60 „
Kerekesen: 37 „ -- „
Kivül aztán mig a levil boritikjara izs volt irva egy positio, a mi mar
belül el nem firt.
„Levil lepecsitelisekor spanyolviaszkot körmömre elcsepentetem: 5
forint.“
Csak az a vigasztalasom meg van, hogy nem sok van ilyen, csak az az in
különös szerencsim, hogy hany van, aszt mind in felfedezek.
Azir nem ajanlhatok eligi, hogy studirozon minden ember fentebi
tanulmanykontokat, hogy nemcsak nekem jusson belőle ilyen, kapjon
belüle mas izs.
TARTALOM-JEGYZÉK.
Oldal
I. Ferencz és az öreg Tolnay 5
A tanár boszuja 7
Hja, paraszt, az más 8
Deák Ferencz és a falusi publicista 9
Bölcs Bolondság 11
Nefélsz Pista 12
Non plus ultra, a kortes életből 19
Visszaemlékezések a jó Wenkheim Bélára 21
István nádor és a huszár 23
Ki nagyobb ur 25
Bartakovics érsek meg a tiszttartója 25
Bartakovics sétáiról 29
Krumplis érsek 29
Az öreg Balogh 30
Egy nyitrai községbiró 32
A Burg fehér asszonya 32
Wesselényi és a légátus 35
Az ál-biztos (A régi időkből) 36
A gazda-ember mint időrendező 37
Egy nemes vonás 38
A létai fuvaros 39
Hogy fejezi ki a süketnéma jelekkel Deák Ferenczet? 40
Miért vagyunk kénytelenek politizálni 40
A szórakozott 43
Conjugatiói minták, kezdő diplomaták számára 46
Allegória ujabbkori politikusok számára tanulmányul 48
Malitiósus észrevétel 49
Amerikai házasság és elválás 49
Tud németül 50
A hajdankori kritika és antikritika 51
Nagyon alapos megjegyzés 51
A hordón lovagló magyarok 52
Cserében 53
A világhelyzetről 53
Különféle prédikácziók egy és ugyanazon textus felett 56
Egy nap egy mandarin életéből 58
Regény telegrammokban. (Uj genre.) 61
Az akadémiai restóráczió 64
Hogy tudott megnőni 67
Német Berczi szemüvege 68
Még is Deák Ferencz-adoma 70
Abból a régi jó időből 70
Egy régi latin vers magyarra forditva 71
Deák Ferencz-adoma 72
Hogy támadt a makfalvi iskola 73
Miért nem sikerült felrobbantani a lánczhidat? 73
A beszéd arany, a hallgatás bankó 74
Deák Ferencz-adoma 75
Krónikás adomák 76
Hihetetlen igaz történet 78
Hajdan és most 80
Báró Sina életéből:
I. Négy napig béröltözetben 80
II. A rendezett földes ur 82
A honvágy 83
A rejtélyes ajándék 84
Mikor Deák Ferencz hazudott 85
Si accepisti, nega! 87
A poétás rektor 88
Deák Ferencz-adoma 89
A Széchenyi-üdvözlő 90
Palócz-szivesség 90
Adomák az öreg gróf Károlyi Istvánról 91
Muszka élcz 93
Székely támad (Törvényszéki jelenet) 94
Egy régi csodareczept (Hogy az embernek se puska-, se ágyugolyó
ne ártson) 99
Krónikás adomák 99
Boszniai huszárkaland (Egy huszár főhadnagy naplójából) 102
Egy kis ártatlan quaeproquo (Megtörtént humoreszk) 106
A csodabogarak (Novella-gyüjtemény):
I. Tolvaj história 109
II. Putifár kis fia 112
III. Hogy támad a divat? 114
IV. A pathologicophysíológiai pöreset 115
V. Tizenhat garasért nyolczvan ezer forintot 117
VI. Párbaj, a minőt senki sem hinne el, ha én nem mondanám 119
A holt ember 121
XXIII 123
A régi jó időkből 125
Egy gazdag ember (Életkép) 127
Elegy-Belegy 130
A bihari főispánról 132
Széchenyi, mint ifju diplomata 134
Furcsa passzióik vannak a nagy embereknek 137
A hamis bankócsinálók 141
Az ebédünket elakarják disputálni 144
Hirlapolvasói kombináczió (Kávéházi jelenet) 147
A seregeknek ura 149
Foghagyma-e inkább, mint pézsma. 149
Bebizonyitása annak, hogy Diogenes nem volt igazán bölcs 151
Egy szorgalmas bürokrata naplójából 152
Leányvár 154
Jósa István 156
Petőfi verse 158
A kontócsinálás mesterségéről 159
BUDAPEST RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA.
JÓKAI MÓR legújabb müvei:
Fráter György. Regény 5 köt. Ára fűzve 7 frt, 2 díszkötésben 8 frt 50 kr.
Kétszer kettő négy és egyéb elbeszélések. Ára fűzve 1 frt 20 kr.
díszkötésben 2 frt -- kr.
Vén emberek nyara és egyéb elbeszélések. Ára fűzve 1 frt 20 kr.
díszkötésben 2 frt -- kr.
Házasság éhségből és egyéb elbeszélések. Ára fűzve 1 frt 20 kr.
díszkötésben 2 frt -- kr.
Sárga rózsa. Pusztai regény. Ára fűzve 1 frt, díszkötésben 2 frt.
Rákóczy fia. Tört. regény. 3 köt. Ára fűzve 4 frt; díszköt. 5 frt.
A fekete vér. Regény 2 köt. Ára fűzve 2 frt.
díszkötésben 3 frt.
Gazdag szegények. Regény 2 köt. Ára fűzve 3 frt; díszk. 4 frt.
Napraforgók. Elbeszélések. 2 köt. Ára fűzve 3 frt, díszköt. 4 frt.
A ki a szivét a homlokán hordja. Regény. Ára fűzve 1 frt.
díszkötésben 2 frt.
A tengerszemü hölgy. 3 köt. A magy. tud. akadémia 1000
forintos Péczely-dijával jutalmazott regény. Ára fűzve 4 frt.
díszkötésben 5 frt.
A lélekidomár. Regény 5 kötet. Ára fűzve 6 frt, 2 díszk. 7 frt 50 kr.
Utazás egy sirdomb körül. Nagy Album kiadás. Illusztrálta
Vágó Pál. Ára fűzve 6 frt, díszkötésben 8 frt.
Lenczi fráter. Regény. Ára fűzve 1 frt, díszkötésben 2 frt.
Jocus és Momus. Adomák. Ára fűzve 1 frt 20 kr., diszk. 2 frt.
A három márványfej. Tört. regény 3 kötet. Ára fűzve 4 frt.
díszkötésben 5 frt.
A Magláy-család. A ki holta után áll boszút.
Ára fűzve 1 frt 20 kr. díszkötésben 2 frt.
A czigánybáró. Regény. Ára fűzve 1 frt, díszkötésben 2 frt.
A lőcsei fehérasszony. Tört. regény 5 kötetben. Ára fűzve 6 frt.
2 díszkötésben 7 frt 50 kr.
Asszonyt kisér, Isten kisért. Regény, 2-ik kiad. Ára fűzve 1 frt.
díszkötésben 2 frt.
Minden poklokon keresztül. Tört. regény a keresztes háborúk
idejéből, 2-ik kiad. Ára fűzve 1 frt 50 kr. díszköt. 2 frt 50 kr.
Egy játékos, a ki nyer. Regény, 2-ik kiad. Ára fűzve 1 frt 50 kr.
díszkötésben 2 frt 50 kr.
Páter Péter. Reg. 2-ik kiad. Ára fűzve 1 frt, díszkötésben 2 frt.
Olympi verseny. Ábrándképek. Ára fűzve 40 kr.
Az arany ember. Dráma. Ára fűzve 1 frt 80 kr. díszk. 2 frt 80 kr.
Fekete gyémántok. Színmű. Ára fűzve 1 frt 60 kr. díszk. 2 frt 60 kr.
Keresd a szived. Színmű. Ára fűzve 1 frt 40 kr., díszk. 2 frt 40 kr.
BUDAPEST RÉVAI TESTVÉREK KIADÁS.
MIKSZÁTH KÁLMÁN ÖSSZEGYÜJTÖTT MUNKÁI.
Mikszáth Kálmán műveinek, melyeket a külföldi irodalmak is siettek
átültetni, egyöntetű, rendkívül díszes s a mellett még olyan olcsó
kiadását rendeztük sajtó alá, mely lehetővé teszi, hogy Mikszáth munkáit
minden magyar olvasó összegyüjtve egyforma alakban birhassa és
élvezhesse.
E gyűjteményes kiadásból eddigelé a következő kötetek jelentek meg:
I. A tekintetes vármegye. 3-ik kiad. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
II. Az apró gentry és a nép. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
III. Nemzetes uraimék. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
IV. Pipacsok a búzában. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
V. Tavaszi rügyek. 2-ik kiad. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
VI. Urak és parasztok. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
VII. A két koldusdiák. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
VIII. Club és folyósó. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
IX. A beszélő köntös. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
X. Pernye. Fűzve 2.—
Díszkötésben 3.—
Budapest, Rudnyánszky A. könyvnyomdájából.