Személyek:
_Nagy-Zajtai Zajtay István_, nagy-peleskei notárius Szatmármegyében.
_Klára_, felesége.
_Baczur Gazsi_, pesti korhely.
_Peleskei biró_.
_Peleskei rektor_.
_Kisbiró_.
_Éji őr_.
_Biróné_.
_Sötétség királynéja_.
_Tóti Dorka_, géczi boszorkány.
_Peleskei parasztok s parasztnők_. _Czigányok_.
(Szabadhely Nagy-Peleskén; a nép betódul, Tóti Dorkát kötözve egy üstben
beczipelik, hátul egy rakás szalma.)
Első jelenet.
Kar.
Fogva van már a boszorkány,
Bár lovagla villám hátán
Szent Gellért felé,
Képe mint a fonnyadt alma,
Készen itt a borsószalma,
Vessük hát belé.
Asszonyok.
Ő rontja régen már
A tehenünket,
Véresre szinezte
Tiszta tejünket.
Dorka.
Oh, ne legyen kőbül durva szívetek. Irgalmazzatok, peleskeiek!
Férfiak.
Bűn lánya, kegyet
Kérj a pokoltól,
Megmentjük a földet
Rút babonádtól.
Kar.