MAGDA: És azelőtt?
LEHOTAI: Most nem jut eszembe, hogy mi volt azelőtt… és ma ugy érzem –
bár ez furcsa – hogy nem is tegnap óta ismerem… sokkal régebben…
MAGDA: Pedig nem ugy van.
LEHOTAI: Tudom… De most ugy összezavarodnak a dolgok… Nem tudom mért…
most ugy rémlik, mintha… mintha az a másik… az is maga lett volna…