MAGDA: Szendrei, mért kezd velük, hiszen mindig maga huzza a rövidebbet?
SZENDREI: Jó, jó… majd én megtanitom őket!
MAGDA: Hagyja. Inkább üljön le vendéglátó asztalomhoz és egyék. És a
tea?
_(Az asztalkához ülnek, Szendrei gyorsan kitölti a teát.)_
SZENDREI: Parancsol egy szelet sonkát?
MAGDA: Kérek háznagy ur.
SZENDREI: Kenyeret vagy kiflit?
MAGDA: Amit ön ad, kedves gazda.
SZENDREI: Ásványvizet, vagy egy pohár borocskát?
MAGDA: Vizet, édes pincemesterem.
_(Kis szünet. Magda nem eszik.)_
SZENDREI: Mért nem eszik?
MAGDA: Nem vagyok éhes.
SZENDREI: Mért nem iszik?
MAGDA: Nem vagyok szomjas.