Kéziratokat nem adunk vissza.
Névtelen levelek olvasatlanul a papírkosárba kerülnek.
Sötét világ. (R. B-a.) Elt-e valaha ember e világon, aki nem látta
sötétnek maga fölött az eget? Mily borzalmas sötétségbe sülyed olykor a
lelkünk világossága, árnyékká válunk benne, elnyúlunk a földön tompa
érzésnélküliséggel és nem hiszünk a virradásban. Vagy elértnek hitt
célunk előtt hideg kéz markol könyörtelenül a szivünkbe, kemény láb
tapodt feszült idegzetünkre, hogy megdermedünk és látnunk kell, mint
ragadja el más az esengve várt babért. Vagy utat törtünk naiv, romlatlan
lelkesedéssel, véreztünk és verejtékeztünk, kezünk eldurvult a
csákányozásban, éheztünk, fáztunk, lerongyolódtunk, kigúnyoltattunk,
arcul verettünk, de hittünk abban, hogy szükség van ránk, hogy az út,
amelyen ázunk-fázunk, megaláztatunk, az igazsághoz vezet--és amikor puha
talajhoz érünk, ritkul az erdő, kisüt a nap, gazdag aratás kinálkozik:
honnan-honnan nem előretör az eddig henyélők, kételkedők, ügyeskedők
serege, rozsdás, kicsorbult csákányunkat kineveti és aratógéppel arat,
míg mi kimerülten ülünk az útszélen és elsötétedik a szemünk és
összeszorul a szivünk. Már süt a nap, reng a vetés, de valahogyan nem
így képzeltük úttörésünk végét, valahogyan nem ilyen aratókat
vártunk--higyje el, az ilyen állapot több a sötétségnél is: ez a homály
szürke bizonytalansága, melybe energiánk csüggedten, fásultan oszlik
fel. Sötét világ? Csak annak lehet sötét világa, aki eltelik
enenhiúságával, hívságos ambícióival, aki szegényes emberi életét
középpontjává teszi a mindenségnek és nincs támasztéka a végtelenség
felé. Elbukik sokra becsült Énjének egyetlen komoly akadályában, mert
Énjét szent és sérthetetlen fenségnek nevelte. Az ön sötét világa csak
futó árnyék és bárányfelhő, gyöngéd szoktatás a mélyebb homályhoz s még
ezt' is el kell érnie, mielőtt reá nehezednék a sötétség. De ne feledje,
hogy az Istenember a Getsemáni kertben az emberi élet legsötétebb
keserűségével telt kelyhét fenékig kiitta az Úr akarata szerint és
gondoljon felmagasztosult arcára, szép, szelíd és bátor szemére, ahogyan
a poroszlókra nézett: Kit kerestek?--Én vagyok! Álljon csak hívő,
keresztény lélekkel a sötét napok nyomasztó kisértései, az élet
árnyékporoszlói elé és Krisztusra gondolva mondja: Én vagyok! Arcra
fognak borulni s ha elfogják is, ha halálra viszik is--az örökélet
napját nem zárhatják el lelkiszeme hivő sóvárgása elől.
L'art pour I'art. Sok üde kedvesség van írásában. A téma persze banális,
sokszor megírt, a fiatal leányok ritkán mennek el ilyen téma mellett
íratlanul, de ön a régi témában is tudott új eszméket találni s ez némi
reményt nyújt fejlődéséhez.
Pipacs. H. L. káptalandómi vikárius, Győr.
Röntgeneznek. Efajta írásművek nem ízlésünk szerint valók.
A kapitány. (L. A.) Nagyon is émelygős szentimentalizmus. Nem
biztathatjuk.
Péter. (T. A.) Feltünő jó kvalitások vannak benne. Mielőtt közölnők,
szeretnénk többet tudni írójáról és többet is olvasni írásaiból. Irjon
részletesen eddigi tanulmányairól, törekvéseiről, életpályájáról és
küldjön be egy-kettőt még akár újabb, akár régebbi dolgozataiból.
T. B. Torna. Utána nézünk. A kép beküldője közelebbi adatot nem
nyújtott, de most kérdést intéztünk hozzá.
Szines üveg. Igaza van abban, hogy az ifjúság szines üvegen át nézi a
világot. De épen ez az ifjúság szépsége s eszünk ágában sincs, hogy
megfosszuk tőle.
Ny--i. „A kutya és a férj‟ cimű novellát nem közölhetjük. A kutya
intelligenciája tendenciózusan emelkedik a férjé felé s minthogy ön
általánosít, mi az összes férjek tekintélyét védjük, amikor a kutya
felsőbbségének egyébként meggyőződéses és szimpatikus bizonyítását a
feledés homályába sülyesztjük.
R. A. Rákoscsaba. A kérdezett művész azt feleli, hogy forduljon hozzá
közvetetlenül. Szivesen látja műtermében a délelőtti órákban.
G. Andor. A rajztanárképzőbe csak érettségi vizsgálattal iratkozhatik
be.
Doktor. Kivánsága szerint jártunk el.--Az Arcképsorozat folytatódik.
Legközelebb a Zászlónk szerkesztője, a magyar ifjúsági irodalom modern,
keresztény lelkű megteremtője: Izsóf Alajos kerül sorra. Szivélyes
üdvözlet!
R. K. Debrecen. B. F. főgimnáziumi tanár. Dunántúli.--Ny. J. székely; M.
G. felsőtiszaháti; R. P. ungvári; P. M. soproni; B. M. budapesti; A.
János székelyföldi; a szerkesztő nyírségi. Az adatok nem születési
helyre, hanem arra vonatkoznak, ahol a legtöbb és legértékesebb
impressziókat szerezték.
A többi kéziratról a lövő héten.
* * * * *
Felelős szerkesztő: ANDOR JÓZSEF Kiadótulajdonos: „Élet‟ Irodalmi és
Nyomda Részvénytársaság
* * * * *